Antiszemita atrocitásokkal küszködik Nyugat-Európa

A 2021. májusi izraeli–palesztin konfliktust követően antiszemita atrocitások hulláma érte el a nyugat- és észak-európai, illetve az észak-amerikai zsidóságot. A Migrációkutató Intézet elemzésében arra keresi a választ, miért csapódik le a nyugati zsidó közösségeken a közel-keleti konfliktus, van-e ennek bizonyíthatóan köze a bevándorláshoz, és tartogatott-e a mostani erőszakhullám bármilyen újdonságot a korábbiakhoz képest.

Berlin, 2021. május 16. Virrasztást tartanak az antiszemitizmus ellen és a zsidó közösségek védelmében egy zsinagóga elõtt Berlin Kreuzberg negyedében 2021. május 16-án. Németországban a hét eleje óta több mint tíz antiszemita és Izrael-ellenes incidenst regisztráltak. Több városban megdobálták kõvel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égettek el, miután az izraeli-palesztin konfliktus felerõsödésével emelkedésnek indult az antiszemita incidensek száma. A legnagyobb szabású eset szombat este történt Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén több száz demonstráló összecsapott a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendõrrel. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer

Ugyan az ország esetében egyelőre nem rendelkezünk a mostani atrocitáshullám elkövetői kapcsán etnikai statisztikákkal, ám mégis érdemes megvizsgálni a CST korábbi, részletes méréseit. A CST szerint már a 2014-es gázai konfliktus után is megnőtt az atrocitások száma Nyugat-Európában: míg 2014-ben (a CST szerint az akkori gázai konfliktus okán) rekordnak számító, 1168 atrocitást számoltak össze, addig 2015-ben ez a szám 924 volt. Ezt követően a támadások száma 2016-ban 1309 volt, majd 2017-ben 1382, 2018-ban 1652, 2019-ben 1805, 2020-ban pedig (nyilván a Covid–19-járvány miatt) valamivel kevesebb, 1668.

A fenti adatsorban nemcsak az érdekes, hogy a 2015-ös migrációs válság óta szinte folyamatosan nőttek a számok, hanem az is, hogy a 2014-es év kiugróan magas számot produkált a gázai konfliktushoz köthetően.

A CST azt is kiemelte a 2014-es antiszemita indíttatású atrocitásokról szóló jelentésében, hogy a gázai konfliktus idején a bevándorló-hátterű támadók száma megnőtt, míg a fehérek által elkövetett támadások száma csökkent.

Újdonság még a mostani erőszakhullámban, hogy nemcsak Nyugat-Európára, de Észak-Amerikára is átterjedtek a durva retorikát alkalmazó tüntetések, fenyegetések és atrocitások. A nagyobb nyilvánosságot kapott esetek között említhetők a következők: gyújtóbombát dobtak zsidó amerikaiakra New York egyik elit negyedében, több zsidót inzultáltak és megvertek, egy étterem teraszán ülő zsidó vendégeket pedig köpködni kezdte egy palesztin zászlókkal vonuló csoport. Az esetek miatt Joe Biden is Twitter-üzenetben volt kénytelen elítélni az atrocitásokat. A Twitteren kellett elítélnie az országában dúló antiszemita erőszakot Justin Trudeau-nak is. Torontóban is tüntettek ugyanis Izrael ellen, és a palesztinpártiak botokkal vertek meg egy idős zsidó férfit – számolt be elemzésében a Migrációkutató Intézet.