időjárás 1°C Elza 2022. december 1.
logo

A multikulturalizmus jelképe volt, az erőszak fellegvára lett

Bugnyár Zoltán (Uppsala)
2021.07.05. 05:55
A multikulturalizmus jelképe volt, az erőszak fellegvára lett

Mély erkölcsi válságban van a svéd politikai elit. Miközben Stockholmban épp azon marakodnak, hogy a bukott miniszterelnök, Stefan Löfven által ki nem írt új választás és fel nem oszlatott parlament eredményeként a meglévő mandátumokból melyik párt kerüljön egy évre hatalomra, lelőttek egy rendőrt a nyugati parton, Göteborgban. Mégpedig egy, a politikailag korrekt megnevezéssel „sebezhetőnek” minősített negyedben, amit nyugodtan nevezhetünk no-go zónának.

Egy 33 éves rendőr az áldozata annak a múlt szerdai gyilkosságnak, ami a hírhedt Biskopsgårdenben történt. Az egyenruhás robogóval érkezett a tetthelyre, és feltehetően az egyik banda padon ülő tagjaival elegyedett beszélgetésbe, amikor valaki lelőtte. A rendőr még élt, amikor kiérkeztek a mentők a helyszínre, de néhány órával a kórházba szállítását követően meghalt. A rendőrség rendkívül nagy erőkkel fogott a nyomozásba, húsz embert azonnal őrizetbe vettek – de az elkövető akkor még nem volt köztük –, valamint kihallgattak kétszáz embert. Pénteken jelentette be a rendőrség az ügyészséggel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy elfogták a feltételezett elkövetőt, aki egy 17 éves fiú, és ugyanebben a negyedben lakik. A Samnytt híroldal értesülése szerint a gyanúsított Sakariye Ali Ahmed, akit korábban már elítéltek gyilkossági kísérlet miatt. Két éve – az akkor mindössze 15 éves – Ahmed a villamoson késelt meg egy embert, de tettéért – fiatal kora miatt – csak másfél év börtönbüntetést kapott.

Magyar nő autójára is rálőttek az északi vadnyugaton

A rendőrgyilkosság a Svédország nyugati partján fekvő Göteborg északi városrészében, Biskopsgårdenben történt. Svédország, az akkori politikai pártok egyetértésében, 1975-ben döntötte el, hogy multikulturális ország lesz. Ennek megfelelően kezdték ezt a városrészt is az 1980-as években fejleszteni annak érdekében, hogy minél több bevándorlónak tudjanak méltó lakhatást biztosítani.

A negyed villamosvonalat kapott, és mindennel ellátták, ami egy sűrűn benépesített lakótelepnek kell, többek között rendelővel, iskolával, sportlétesítménnyel. Ma körülbelül harmincezren laknak Göteborg ezen negyedében, amit magyarra Püspökkertnek lehetne fordítani.

De a nagy reményekkel kialakított lakókörzet mára az erőszak fellegvárává vált, ahol nem a törvény uralkodik, hanem a bűnbandák.

Egy neve elhallgatását kérő, évtizedek óta Göteborg belvárosában élő magyar hölgy lapunknak elmondta, hogy a munkája miatt az elmúlt években sokat járt a negyedbe dolgozni. Nyugdíj mellett magyar–svéd tolmácsként dolgozik, és gyakran hívták az orvosi rendelőbe fordítani. Kérdésünkre, hogy nem félt-e Biskopsgårdenbe járni, illetve érte-e őt ott atrocitás, mindkettőre igennel válaszolt. Szerinte sok göteborgi lakos be sem tenné a lábát Hisingen szigetére, ahol Biskopsgården fekszik. Egy konkrét esetet is elmesélt: néhány évvel ezelőtt a rendelő melletti parkolóban kiszállt az autójából, amikor azt vette észre, hogy egy motorral kergetnek valakit közvetlenül mögötte. Befutott a szomszédos boltba, de amikor később kijött onnan, azt vette észre, hogy szétlőtték a kocsijának a motorháztetejét.

A nem létező no-go zónákból hatvan van

Biskopsgården nem az egyetlen no-go zóna Svédországban. 2015-től a rendőrség létrehozta az úgynevezett sebezhető negyedek listáját, amiből jelenleg hatvan van. Biskopsgårdent különösen sebezhető negyedként tartják számon, de az egyik itteni eset egész Svédországot sokkolta.

2015-ben három maszkos férfi rontott be egy – a mostani gyilkosság közelében lévő – étterembe, ahol éppen meccset néztek, és automata fegyverekkel vérfürdőt rendeztek. Ketten meghaltak és nyolcan megsebesültek.

Ezekben a negyedekben gyakorlatilag párhuzamos társadalmak működnek, ahol a rendőrség nem tudja a törvényeket betartatni. Különféle szervezett bűnözői csoportok harcolnak egymással a területekért, és jelen van a vallási fanatizmus is. Lasse Wierup svéd bűnügyi újságíró kutatása szerint körülbelül háromszázötven szervezett banda osztotta és osztja fel folyamatosan ezeket a területeket, az utánpótlást pedig az egyre fiatalabb korosztályok biztosítják. Mindennaposak a lövöldözések, a késelések, a robbantások, az autógyújtogatások, és számuk gyors ütemben nő.

Kiégett autók Göteborgban. Mindennapos látvány
Fotó: MTI/EPA/Adam Ihse

A svéd bűnmegelőzési tanács a 2000 és 2019 közötti időszakot átfogó vizsgálatában azt állapította meg, hogy minden más európai országnál gyorsabb ütemben emelkedett a lőfegyverrel elkövetett, halált okozó bűncselekmények száma, így 22 ország közül Svédország a lista aljáról a tetejére került. 2020-ban tovább romlott a helyzet, az egy évvel korábbinál tíz százalékkal több, 366 lövöldözés történt, aminek következtében 117-en megsérültek, 47-en pedig elhunytak. Sajnos a szerdai eset sem volt az utolsó a héten, másnap Dél-Stockholmban, Huddingében öltek meg egy 25 éves férfit, aki a hírek szerint bandavezér volt. A bűnelkövetés svédországi mértékét jól szemlélteti, hogy június elején az amerikai FBI-jal és az Europollal közösen végrehajtott akcióban a svéd rendőrség egy nap alatt 155 bűnözőt vett őrizetbe és három tonna kábítószert foglalt le.

Célpontban a rendfenntartók?

Bár számos esetben a rendőröknek kell Svédországban menekülniük a bűnözők elől, eddig nem volt jellemző, hogy rendőrt végzetesen megsebesítsenek, sőt kifejezetten alacsony a szolgálat közben elhunytak száma.

1907 óta 32 egyenruhást öltek meg, legutóbb 2007-ben, és mindössze egy gyilkosnak nem ismert a kiléte. A most elhunyt rendőr még csak egy éve volt a rendőrség kötelékében, gyermekkori álma vált valóvá azzal, hogy csatlakozott a testülethez. Kollégái szerint konfliktuskerülő személy volt, aki feltehetően a tragikus estén is békés szándékkal gurult oda robogóval a bandatagokhoz „barátkozni”. A rendőrség szerint nem a rendőr volt a célpontja a lövéseknek, de egy, a környezetet ismerő kollégája szerint ez nem így volt: biztos, hogy a rendőrt akarták megölni. A gyilkosságot követően számos, bandákhoz köthető személy adott hangot örömének a közösségi médián, és Göteborg-szerte tűzijátékokat lőttek ki.

Felülreprezentált migráns bűnözők

A rendőrgyilkosság előtti napokban sírta el magát egy rendőr a svéd köztévében adott interjúban. Ulf Bostörm 16 éve dolgozik Göteborg északi részén, a beszélgetésben a bűnözők elleni tehetetlensége kapcsán törtek elő érzelmei. Boström az eset után is nyilatkozott a Bulletin konzervatív portálnak. Élesen kritizálta a rendőri vezetést és a jogalkotókat is, szerinte hatalmas felelősség terheli őket abban, hogy idáig fajult a helyzet. Mint mondta: annak ellenére, hogy a politikusok és a rendőrség szerint egyre többen vannak a testületben, az utcákon nem biztosított a látványos jelenlétük.

Miközben a munka mennyisége és a bejelentések száma dinamikusan emelkedett, rengeteg rendőrőrsöt bezártak, többek között a biskopsgårdenit is, ami a gyilkosság helyszínétől nem messze volt.

A rendőrök adminisztratív terhe pedig szignifikánsan megnőtt, így gyakran több időt töltenek a számítógép előtt, mint kint a terepen. A rendőrség nem elég határozott és az erőszakra nem reagál megfelelő módon, a büntetések pedig nem elég szigorúak, nincsen elég visszatartó erejük.

Helyszínelő rendőrök járművei Göteborgban július 1-jén, miután az éjjel bűnözők agyonlőttek egy szolgálatos rendőrt
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Björn Larsson Rosvall

A politikailag korrekt beszédre kényesen ügyelő svéd politikai elit hazugságairól rántotta le a leplet 2017-ben Peter Springare főrendőr, amikor kijelentette, hogy a bűnelkövetők között jelentősen felülreprezentáltak a migránsok. A tabudöntögető Springare azóta már újságíróként dolgozik. Publicisztikájában azt írta, a meggyilkolt 33 éves rendőrt elárulták, mint ahogy őt is pályafutásának az utolsó 25 évében. Boströmhöz hasonlóan ő is strukturális problémákra hívta fel a figyelmet, és mivel már nem a testület tagja, név szerint nevezte meg a rendőrségi és politikai felelősöket.

Felső korlát nélküli bevándorlás

Az eset alaposan megrázta a svéd társadalmat, mindenhol ez a téma. E sorok írása közben a nyitott ablak előtt elhaladó két gyalogos beszélgetéséből is épp annyi szűrődik be a szobába, hogy egyikőjük azt mondja, a „halálos lövöldözések…”. A svéd politikai elit képtelen számot vetni az elmúlt évtizedek elhibázott döntéseivel. Már a svéd politikai zsargonban használt „sebezhető negyed” kifejezés is álszent sokak szerint. A két hete megbuktatott kormányfő továbbra sem vállal felelősséget, politikai lózungokon kívül mást nem igazán tudott mondani a rendőrgyilkosság kapcsán sem.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg

Politikai ténykedésének a mementójaként a kormány – Stefan Löfven bukásának másnapján – beterjesztette az új migrációs törvényt, amely pártjának, a szociáldemokratáknak a 2018-as választási ígéretével ellentétben nem tartalmaz jelentős szigorításokat, többek között nem szab felső korlátot a befogadható migránsok száma tekintetében. A svédországi, migrációs hátterű alvilág szintet lépett, most már rendőrt is gyilkolnak. Nem kizárt, hogy a biskopsgårdeni eset olyan határátlépés, ami után több hasonló is megtörténhet Svédországban.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.