A multikulturalizmus jelképe volt, az erőszak fellegvára lett

Mély erkölcsi válságban van a svéd politikai elit. Miközben Stockholmban épp azon marakodnak, hogy a bukott miniszterelnök, Stefan Löfven által ki nem írt új választás és fel nem oszlatott parlament eredményeként a meglévő mandátumokból melyik párt kerüljön egy évre hatalomra, lelőttek egy rendőrt a nyugati parton, Göteborgban. Mégpedig egy, a politikailag korrekt megnevezéssel „sebezhetőnek” minősített negyedben, amit nyugodtan nevezhetünk no-go zónának.

Demonstrators attack a police car during a anti-racism demonstration on June 7, 2020 in Gothenburg, Sweden, in solidarity with protests raging across the US over the death of George Floyd, an unarmed black man who died during an arrest on May 25. (Photo by Adam IHSE / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT Fotó: ADAM IHSE

A nem létező no-go zónákból hatvan van

Biskopsgården nem az egyetlen no-go zóna Svédországban. 2015-től a rendőrség létrehozta az úgynevezett sebezhető negyedek listáját, amiből jelenleg hatvan van. Biskopsgårdent különösen sebezhető negyedként tartják számon, de az egyik itteni eset egész Svédországot sokkolta.

2015-ben három maszkos férfi rontott be egy – a mostani gyilkosság közelében lévő – étterembe, ahol éppen meccset néztek, és automata fegyverekkel vérfürdőt rendeztek. Ketten meghaltak és nyolcan megsebesültek.

Ezekben a negyedekben gyakorlatilag párhuzamos társadalmak működnek, ahol a rendőrség nem tudja a törvényeket betartatni. Különféle szervezett bűnözői csoportok harcolnak egymással a területekért, és jelen van a vallási fanatizmus is. Lasse Wierup svéd bűnügyi újságíró kutatása szerint körülbelül háromszázötven szervezett banda osztotta és osztja fel folyamatosan ezeket a területeket, az utánpótlást pedig az egyre fiatalabb korosztályok biztosítják. Mindennaposak a lövöldözések, a késelések, a robbantások, az autógyújtogatások, és számuk gyors ütemben nő.

Kiégett autók Göteborgban. Mindennapos látvány
Fotó: MTI/EPA/Adam Ihse

A svéd bűnmegelőzési tanács a 2000 és 2019 közötti időszakot átfogó vizsgálatában azt állapította meg, hogy minden más európai országnál gyorsabb ütemben emelkedett a lőfegyverrel elkövetett, halált okozó bűncselekmények száma, így 22 ország közül Svédország a lista aljáról a tetejére került. 2020-ban tovább romlott a helyzet, az egy évvel korábbinál tíz százalékkal több, 366 lövöldözés történt, aminek következtében 117-en megsérültek, 47-en pedig elhunytak. Sajnos a szerdai eset sem volt az utolsó a héten, másnap Dél-Stockholmban, Huddingében öltek meg egy 25 éves férfit, aki a hírek szerint bandavezér volt. A bűnelkövetés svédországi mértékét jól szemlélteti, hogy június elején az amerikai FBI-jal és az Europollal közösen végrehajtott akcióban a svéd rendőrség egy nap alatt 155 bűnözőt vett őrizetbe és három tonna kábítószert foglalt le.

Célpontban a rendfenntartók?

Bár számos esetben a rendőröknek kell Svédországban menekülniük a bűnözők elől, eddig nem volt jellemző, hogy rendőrt végzetesen megsebesítsenek, sőt kifejezetten alacsony a szolgálat közben elhunytak száma.

1907 óta 32 egyenruhást öltek meg, legutóbb 2007-ben, és mindössze egy gyilkosnak nem ismert a kiléte. A most elhunyt rendőr még csak egy éve volt a rendőrség kötelékében, gyermekkori álma vált valóvá azzal, hogy csatlakozott a testülethez. Kollégái szerint konfliktuskerülő személy volt, aki feltehetően a tragikus estén is békés szándékkal gurult oda robogóval a bandatagokhoz „barátkozni”. A rendőrség szerint nem a rendőr volt a célpontja a lövéseknek, de egy, a környezetet ismerő kollégája szerint ez nem így volt: biztos, hogy a rendőrt akarták megölni. A gyilkosságot követően számos, bandákhoz köthető személy adott hangot örömének a közösségi médián, és Göteborg-szerte tűzijátékokat lőttek ki.

Felülreprezentált migráns bűnözők

A rendőrgyilkosság előtti napokban sírta el magát egy rendőr a svéd köztévében adott interjúban. Ulf Bostörm 16 éve dolgozik Göteborg északi részén, a beszélgetésben a bűnözők elleni tehetetlensége kapcsán törtek elő érzelmei. Boström az eset után is nyilatkozott a Bulletin konzervatív portálnak. Élesen kritizálta a rendőri vezetést és a jogalkotókat is, szerinte hatalmas felelősség terheli őket abban, hogy idáig fajult a helyzet. Mint mondta: annak ellenére, hogy a politikusok és a rendőrség szerint egyre többen vannak a testületben, az utcákon nem biztosított a látványos jelenlétük.

Miközben a munka mennyisége és a bejelentések száma dinamikusan emelkedett, rengeteg rendőrőrsöt bezártak, többek között a biskopsgårdenit is, ami a gyilkosság helyszínétől nem messze volt.

A rendőrök adminisztratív terhe pedig szignifikánsan megnőtt, így gyakran több időt töltenek a számítógép előtt, mint kint a terepen. A rendőrség nem elég határozott és az erőszakra nem reagál megfelelő módon, a büntetések pedig nem elég szigorúak, nincsen elég visszatartó erejük.

Helyszínelő rendőrök járművei Göteborgban július 1-jén, miután az éjjel bűnözők agyonlőttek egy szolgálatos rendőrt
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Björn Larsson Rosvall

A politikailag korrekt beszédre kényesen ügyelő svéd politikai elit hazugságairól rántotta le a leplet 2017-ben Peter Springare főrendőr, amikor kijelentette, hogy a bűnelkövetők között jelentősen felülreprezentáltak a migránsok. A tabudöntögető Springare azóta már újságíróként dolgozik. Publicisztikájában azt írta, a meggyilkolt 33 éves rendőrt elárulták, mint ahogy őt is pályafutásának az utolsó 25 évében. Boströmhöz hasonlóan ő is strukturális problémákra hívta fel a figyelmet, és mivel már nem a testület tagja, név szerint nevezte meg a rendőrségi és politikai felelősöket.

Felső korlát nélküli bevándorlás

Az eset alaposan megrázta a svéd társadalmat, mindenhol ez a téma. E sorok írása közben a nyitott ablak előtt elhaladó két gyalogos beszélgetéséből is épp annyi szűrődik be a szobába, hogy egyikőjük azt mondja, a „halálos lövöldözések…”. A svéd politikai elit képtelen számot vetni az elmúlt évtizedek elhibázott döntéseivel. Már a svéd politikai zsargonban használt „sebezhető negyed” kifejezés is álszent sokak szerint. A két hete megbuktatott kormányfő továbbra sem vállal felelősséget, politikai lózungokon kívül mást nem igazán tudott mondani a rendőrgyilkosság kapcsán sem.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg

Politikai ténykedésének a mementójaként a kormány – Stefan Löfven bukásának másnapján – beterjesztette az új migrációs törvényt, amely pártjának, a szociáldemokratáknak a 2018-as választási ígéretével ellentétben nem tartalmaz jelentős szigorításokat, többek között nem szab felső korlátot a befogadható migránsok száma tekintetében. A svédországi, migrációs hátterű alvilág szintet lépett, most már rendőrt is gyilkolnak. Nem kizárt, hogy a biskopsgårdeni eset olyan határátlépés, ami után több hasonló is megtörténhet Svédországban.