– Követeljük, hogy vessenek véget az árnyéktiltásnak, az elhallgattatásnak, a feketelistázásnak, a száműzésnek, a törléseknek, amelyeket önök mind olyan jól ismernek – fogalmazott Donald Trump a szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a volt amerikai elnök azt is bejelentette: a „cenzúra áldozata lett”, ezért bepereli az ő profiljait felfüggesztő Facebookot, a Twittert és a Google-t. A volt republikánus arról is beszélt, hogy a per fontos fejlemény a szólásszabadság szempontjából, hiszen „ha ki tudnak tiltani egy elnököt, akkor ezt bárkivel megtehetik”.
Trump közösségi fiókjait azután függesztette fel a Twitter és a Facebook, hogy az akkor még hivatalban lévő volt elnök hívei január 6-án megrohamozták a Capitoliumot, az óriásvállalatok érvelése szerint ugyanis attól tartottak, hogy a republikánus politikus „ismét erőszakra buzdítaná a követőit”.
Trump jogi erőfeszítéseinek egyik fő támogatója egyébként America First Policy Institute nevű nonprofit szervezet, amely egyebek mellett Trump politikájának állandósítását is feladatának érzi. A csoport elnök-vezérigazgatója és igazgatótanácsi elnöke, Linda McMahon és Brooke Rollins, Trump korábbi tisztviselői is jelen voltak, amikor Trump bejelentette:
nemcsak a szilícium-völgyi óriásvállalatokat, de azok ügyvezetői igazgatóit, azaz Mark Zuckerberget, Jack Dorsey-t és Sundar Pichait, a Google-t és a YouTube videómegosztót is tulajdonló Alphabet vállalat első emberét is bíróság elé állítaná.
A Facebook, a Twitter és a Google ellen Dél-Floridában benyújtott perek mindegyike egyébként arra kéri a bíróságot, hogy ítéljen meg kártérítést az egykori elnöknek, és nyilvánítsa alkotmányellenesnek az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály 230-as számú paragrafusát, amely jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, az üzemeltetők számára pedig lehetőséget ad azok „jóhiszemű” moderálására is.
Fotó: Europress/AFP
Trump egyébként már elnöksége utolsó hónapjaiban is felvette a harcot az 1996-os törvénnyel szemben, számos konzervatív politikussal és gondolkodóval egyetemben ugyanis úgy vélte, hogy
a törvény által teremtett „kiskaput” a technológiai konszernek a konzervatív vélemények cenzúrájára használják.
Ehhez szolgált adalékul az, ahogy a Facebook és a Twitter reagált a november 3-i elnökválasztás kampányhajrájában kiszivárgott, Joe Biden amerikai elnökre és fiára, Hunter Bidenre nézve kompromittáló információkra. A közösségi hálózatok ugyanis megtiltották azoknak a leveleknek és dokumentumoknak a közzétételét, amelyek a Biden család ukrajnai korrupciós ügyeivel kapcsolatban szolgálnak újabb bizonyítékokkal.
