Perrel vág vissza Donald Trump a cenzúrázó techóriásoknak

Bepereli a Facebookot, a Twittert és a Google-t Donald Trump. A korábbi amerikai elnök a szilícium-völgyi óriásvállalatok mellett azok ügyvezetői igazgatóit, azaz Mark Zuckerberget, Jack Dorsey-t és Sundar Pichait, a Google-t és a YouTube videómegosztót is tulajdonló Alphabet vállalat első emberét is bíróság elé állítaná, amiért felfüggesztették a fiókjait.

A republikánus politikus nem adja fel a szilícium-völgyi vállalatokkal folytatott harcát Fotó: EVA MARIE UZCATEGUI Forrás: Europress/AFP

– Követeljük, hogy vessenek véget az árnyéktiltásnak, az elhallgattatásnak, a feketelistázásnak, a száműzésnek, a törléseknek, amelyeket önök mind olyan jól ismernek – fogalmazott Donald Trump a szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a volt amerikai elnök azt is bejelentette: a „cenzúra áldozata lett”, ezért bepereli az ő profiljait felfüggesztő Facebookot, a Twittert és a Google-t. A volt republikánus arról is beszélt, hogy a per fontos fejlemény a szólásszabadság szempontjából, hiszen „ha ki tudnak tiltani egy elnököt, akkor ezt bárkivel megtehetik”.

Trump közösségi fiókjait azután függesztette fel a Twitter és a Facebook, hogy az akkor még hivatalban lévő volt elnök hívei január 6-án megrohamozták a Capitoliumot, az óriásvállalatok érvelése szerint ugyanis attól tartottak, hogy a republikánus politikus „ismét erőszakra buzdítaná a követőit”.

Trump jogi erőfeszítéseinek egyik fő támogatója egyébként America First Policy Institute nevű nonprofit szervezet, amely egyebek mellett Trump politikájának állandósítását is feladatának érzi. A csoport elnök-vezérigazgatója és igazgatótanácsi elnöke, Linda McMahon és Brooke Rollins, Trump korábbi tisztviselői is jelen voltak, amikor Trump bejelentette:

nemcsak a szilícium-völgyi óriásvállalatokat, de azok ügyvezetői igazgatóit, azaz Mark Zuckerberget, Jack Dorsey-t és Sundar Pichait, a Google-t és a YouTube videómegosztót is tulajdonló Alphabet vállalat első emberét is bíróság elé állítaná.

A Facebook, a Twitter és a Google ellen Dél-Floridában benyújtott perek mindegyike egyébként arra kéri a bíróságot, hogy ítéljen meg kártérítést az egykori elnöknek, és nyilvánítsa alkotmányellenesnek az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály 230-as számú paragrafusát, amely jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, az üzemeltetők számára pedig lehetőséget ad azok „jóhiszemű” moderálására is.

A republikánus politikus nem adja fel a szilícium-völgyi vállalatokkal folytatott harcát
Fotó: Europress/AFP

Trump egyébként már elnöksége utolsó hónapjaiban is felvette a harcot az 1996-os törvénnyel szemben, számos konzervatív politikussal és gondolkodóval egyetemben ugyanis úgy vélte, hogy

a törvény által teremtett „kiskaput” a technológiai konszernek a konzervatív vélemények cenzúrájára használják.

Ehhez szolgált adalékul az, ahogy a Facebook és a Twitter reagált a november 3-i elnökválasztás kampányhajrájában kiszivárgott, Joe Biden amerikai elnökre és fiára, Hunter Bidenre nézve kompromittáló információkra. A közösségi hálózatok ugyanis megtiltották azoknak a leveleknek és dokumentumoknak a közzétételét, amelyek a Biden család ukrajnai korrupciós ügyeivel kapcsolatban szolgálnak újabb bizonyítékokkal.

Mint ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, hosszas huzavona után a Facebook június elején úgy döntött, hogy további két évig nem engedi vissza a volt elnököt sem a Facebookra, sem pedig az Instagramra. A felhasználói fiókok visszaállítása ráadásul a két év leteltével sem lesz automatikus, a techóriás ugyanis akkor szakértők véleményét fogja kikérni arról, hogy – az akkor éppen zajló események fényében – a volt elnök továbbra is veszélyt jelent-e a közbiztonságra. Trumpnak tehát így jelentősen beszűkül a mozgástere, ha a kampányolásról van szó, nem vehet aktívan részt a Republikánus Pártnak jövő novemberben esedékes félidős választásokat megelőző mozgósításában sem. A Twitter-mikroblog még csak időkorlátot sem adott meg arra vonatkozóan, hogy mikor állítja vissza a volt elnök profilját.