Az erdőtüzek a klímaváltozás valóságát bizonyítják
– nyilatkozta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök egy csütörtök esti tévébeszédében. A déli országban több ezer lakos menekült el Athénból és környékéről ma reggelre a negyedik napja tartó erdőtüzek elől, miközben tombol a hőség is. A görög fővárostól északkeletre fekvő Évia szigetén a parti őrség kiterjedt mentőakcióba kezdett, többek között járőrhajókkal, magáncsónakokkal és kirándulóhajókkal, hogy evakuálják a lakosságot. A szárazföldet perzselő hőhullám hatására a tűzvész végigsöpört a fővárostól húsz kilométerre északra fekvő erdőségeken, ahol rengeteg otthon vált a tűz martalékává. Csaknem hatvan falut és települést kellett kiüríteni Dél-Görögországban.
Görögország mellett a szomszédos országban az északmacedón kormány harmincnapos válsághelyzetet hirdetett a szűnni nem akaró erdőtüzek miatt. A veszélytől tartva kedden betiltották a hegyi kirándulásokat és túrázásokat is. A 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a viharos szelek miatt az elmúlt napokban a térség több országában pusztítanak erdőtüzek: a hőhullám halálos tüzeket okozott Törökországban és a térség más országaiban is.
Szakértők szerint nem kérdés az, hogy az éghajlatváltozás kulcsszerepet játszik a tűzvészek kialakulásában: ez elkerülhetetlenül megnövelte az erdőtüzek kockázatát egész Európában. Ennek tovagyűrűző hatása is van: a Carbon Brief, a klímaváltozás témájára szakosodott brit honlap szerint a tűzvészek világszerte komoly mértékben felelősek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért.
A történelemben mindig voltak erdőtüzek, az időjárásnak mindig voltak szélsőségei
– hívta fel a figyelmet lapunk megkeresésére Steier József klímakutató. A szakember kiemelte ugyanakkor, hogy négy éve megfigyelhető az extrém légköri szárazság. Ennek oka, hogy a Föld nagy vízrendszerei sérültek, és a talaj, valamint a légköri szárazság miatt a tűzveszély sokszorosára növekszik. A klímakutató hangsúlyozta azt is: nem véletlen, hogy a Földközi-tenger térségében történnek ezek a tűzvészek, ugyanis a medencének nagyon sajátos az élővilága, többek között rendkívül gyúlékony fenyőfélék találhatóak a térségben. A másik „veszélyes tényező” az a sziklás talaj: ugyanis ez a talaj rendkívüli módon tárolja a hőt, így megakadályozza, hogy a környezet éjszaka felfrissüljön, ezáltal fokozottan pusztítja a növényzetet is. A szakértő hozzátette: a klímaváltozás egyik végzetes következménye az afrikai Csád-tó zsugorodása: a jelenség által a keletkező hőtömeget Afrika nem tudja kiegyenlíteni és a páratömeg hiánya alakul ki, amely többek között a viharok intenzitását csökkentené és a hőmérsékletet tudná szabályozni.
Klímamodell-szimulációk szerint a következő évtizedekben folytatódni fog az eddig is megfigyelt hőmérséklet-emelkedés Dél-Európában
– közölték lapunk megkeresésére a Másfél fok című, éghajlatváltozással foglalkozó honlap szakértői. Kiemelték, hogy a fokozódó klímaváltozás hatására a szélsőséges hőhullámok is gyakoribbá válnak. Ezzel párhuzamosan a szimulációk szerint gyakoribb és intenzívebb aszályokra számíthatunk majd, különösen nyáron és tavasszal, ami kedvez a tüzeknek. A modellek a tűzaktivitás jövőbeni növekedését valószínűsítik. A hőség okozta nagy vegetációtüzek várhatóan gyakoribbak és nagyobb kiterjedésűek lesznek a Földközi-tenger térségében. A szakértők hozzáteszik, ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófákat, az erdőtüzek elleni védekezés javítására és a hatóságok és gazdálkodók jobb együttműködésére, valamint gyökeres, rendszerszintű változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozást mérsékeljük, és „ne öntsünk olajat a tűzre”.
