időjárás 15°C Eliza, Eszter 2022. május 24.
logo

A török elnök nehezen tud együtt dolgozni Joe Bidennel

László Dávid
2021.09.24. 13:34 2021.09.24. 14:52
A török elnök nehezen tud együtt dolgozni Joe Bidennel

Jól együtt dolgoztam George W. Bushsal, Barack Obamával és Donald Trumppal, de nem mondhatnám, hogy jól kezdtünk Joe Bidennel – vallotta be az ENSZ New York-i közgyűlésén Recep Tayyip Erdoğan. A török elnök elismerte, hogy a 19 év során, mióta Törökországot vezeti, nem sikerült igazán jó kapcsolatokat kiépíteni az Egyesült Államokkal. Bárki is uralta a Fehér Házat, az amerikai–török viszony csak egyre mélyebbre süllyedt, és ebben Joe Biden megválasztása sem hozott fordulatot. Már az előjelek sem voltak éppen kecsegtetőek: a demokrata politikus kampányában arról beszélt, 

hogy támogatni kellene a török ellenzéket, hogy legyőzhessék „az autokrata Recep Tayyip Erdoğant”. 

Beiktatása után aztán több mint három hónapig kellett várni Ankarában az első telefonhívásra, kétoldalú találkozóra pedig csak a júniusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó margóján került sor. 

A szövetségesek viszonyát olyan sok ügy mérgezi, hogy szinte felsorolni is nehéz lenne. 

A legfájdalmasabb talán, hogy Törökország 2,5 milliárd dollárért orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt, 

az Egyesült Államok és a NATO viszont rossz szemmel nézi az üzletet. Egyrészt mert attól tartanak, hogy a fegyverzet titkos információkhoz juttathatja Moszkvát, másrészt mert így nyugati cégek esnek el a zsíros üzlettől. A döntés hatására az amerikaiak kizárták Törökországot az F–35-ös vadászbombázó fejlesztési programjából, melyhez egyrészt alkatrészt gyártottak, másrészt maguk is vásároltak volna a legmodernebb, ötödik generációs gépből. Habár Ankara több kompromisszumos megoldást is kínált – például bizottság felállítását, amely garantálná, hogy ne szivároghassanak ki érzékeny adatok –, ajánlatai egyelőre süket fülekre találtak.

Az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszer első darabjai megérkeznek Törökországba. Fotó: Turkish Defence Ministry Handout

Úgy tűnik, patthelyzet alakult ki, Erdoğan most ismét leszögezte, hogy nem állnak el az Sz–400-as beszerzésétől, ha pedig nem kapnak F–35-öst, majd fedezik máshonnan védelmi szükségleteiket.

A másik most is felemlegetett vita, hogy az amerikaiak pénzzel, kiképzéssel és fegyverrel támogatják a szíriai kurdokat, akiket Ankara terrorszervezetként tart nyilván. Az olyan esetek pedig már csak az utolsó szöget jelenthetik a koporsóban, mint hogy az amerikaiak nem adják ki a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt, Pennsylvaniában rejtőzködő Fethullah Gülent, hogy a török gazdaság máig nem heverte ki a szankciókat, melyeket a terrorizmussal vádolt Andrew Brunson lelkipásztor bebörtönzése miatt vetettek ki, vagy hogy a török elnök testőrei összeverekedtek a tüntetőkkel Washingtonban.

A gyanakvás pedig nem csak politikai. Beszédes, hogy a Kadir Has Egyetem tavalyi közvélemény-kutatása szerint a törökök 70 százaléka fenyegetésként tekint a NATO-szövetséges Egyesült Államokra, és ezzel még jelentősen javultak is az adatok az előző évekhez képest. A legtöbben a kurdkérdést nevezték meg a bizalmatlanság legfőbb okaként, de egyébként máig tartja magát az a szóbeszéd is, hogy az amerikai titkosszolgálatnak köze volt a puccskísérlethez.

Borítókép: Recep Tayyip Erdoğan és Donald Trump még jobban kijött egymással. Fotó: Joshua Roberts