Moszkva és Ankara sikeres együttműködést folytat több nemzetközi kérdésben, beleértve Líbia és Szíria ügyét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor szerdán Szocsiban fogadta török hivatali partnerét, Recep Tayyip Erdoğant.
Nemzetközi ügyekben nagyon sikeres az együttműködésünk. Szíriára gondolok, valamint a Líbia ügyében kialakított kontaktusokra és álláspont-egyeztetésre. Aktívan működik az orosz–török tűzszünet-megfigyelési központ Azerbajdzsán és Örményország határán
– nyilatkozott Putyin a tárgyalások kamerák előtt megtartott kezdeti szakaszában.
Ezekben a konfliktusokban egyébként Oroszország és Törökország egymással szemben álló feleket támogat. Az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva és Ankara együttműködése szavatolja a stabilitást. Megfogalmazása szerint a kétoldalú tárgyalások néha nehezek, de pozitívan zárulnak, mert a felek megtanultak kompromisszumra jutni egymással. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelem az év első kilenc hónapjában több mint 55 százalékkal nőtt az előző évhez képest, amikor 20 százalékos csökkenést mértek. Megjegyezte, hogy a teljes kapacitással üzemelő Török Áramlat gázvezetéknek köszönhetően Ankara „abszolút magabiztosnak és stabilnak” érzi magát a gázpiaci turbulenciák közepette. Erdoğan rámutatott,
Szíriában a béke az orosz-török kapcsolatoktól függ.
Mint mondta, a kétoldalú kapcsolatok erősödése mindenkinek kedvez. A török államfő bejelentette, hogy a Roszatom által épített akkuyui atomerőmű első egységét jövőre helyezhetik üzembe. A tárgyalásokat megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Moszkva nem szeretné, ha Ukrajna török fegyvereket vetne be a keleti szakadár területek ellen. Közölte, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím nem szerepel a tárgyalások napirendjén, mert a félszigettel kapcsolatban „török féllel nincs mit megbeszélni”. Erdoğan az ENSZ-közgyűlés általános vitájában megismételte, hogy Ankara nem ismeri el a Krím orosz elcsatolását, Moszkva viszont megerősítette, hogy a kérdést lezártnak tekinti.
Az orosz sajtóban olyan vélemények is megjelentek, hogy a török álláspont akár ki nem mondott történelmi területi igényt jelenthet az Oszmán Birodalom által a 18. században elveszített félszigetre. A török elnök egyébként augusztusban szóba hozta, hogy újabb orosz Sz–400-as légvédelmi rendszereket kíván vásárolni.
Peszkov közölte, hogy kétoldalú dokumentumok aláírása ezúttal nem várható. Felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin szerdán gyakorlatilag befejezte a környezetében észlelt új koronavírus-fertőzések miatt önként vállalt karantént.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és török hivatali partnere, Recep Tayyip Erdoğan megbeszélést folytat Szocsiban 2021. szeptember 29-én. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Vlagyimir Szmirnov
