időjárás 3°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo

Újra egyetlen párt képviseli a magyarságot

Pomichal Krisztián
2021.10.01. 06:04
Újra egyetlen párt képviseli a magyarságot

A felvidéki magyar politikának a bársonyos forradalom utáni első húsz évét jellemző hullámhegyeket és -völgyeket a Magyar Koalíció Pártjának 2009-es felbomlását követően lassú, de folyamatos lejtmenet váltotta fel. Ha a helyi magyar politikusokhoz hasonlóan a 2020-as parlamenti választás csúfos kudarcát egyfajta végpontként, cezúraként kezeljük, úgy a vég kezdetét kétségtelenül az MKP szétesése és a vegyespárti ideológiával sok kárt okozó Most – Híd megalakulása jelenti. Bugár Béláék távozása az alig egy évtizeddel korábban létrejött egységpártból, nem megfeledkezve a kiválással koalíciósból közösségivé lett Magyar Közösség Pártja politikusainak felelősségéről, tulajdonképpen a jelenlegi áldatlan állapotok origója. A felvidéki magyar politikát kevésbé ismerő anyaországi olvasó számára talán furcsa lehet, hogy több évtizedes események mind a mai napig ennyire meghatározók egy politikai közösség életében, de ahhoz, hogy megértsük az új magyar egységpárt, a Szövetség megalakulásának jelentőségét, valamint az idáig vezető út számos buktatóját, legalább az alapokat ismernünk kell. 

Egyáltalán nem volt ugyanis magától értetődő az új, egységes párt létrejötte. 

A tavalyi választási kudarcig biztosan nem. A választás előtt is felmerült ugyan, hogy a három formáció közösen indul, de akkor az együttműködés meghiúsult, ennek eredményét pedig ismerjük. A rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egyetlen magyar vagy legalább részben magyar párt sem került a parlamentbe. A megalakulása óta folyamatos parlamenti jelenléttel bíró Most – Híd gyakorlatilag önmagát számolta fel azzal, hogy utolsó ciklusában mindvégig kitartott a Smer-kormány mellett, az MKP-t pedig megújulásra való képtelensége tartotta a törvényhozáson kívül, azzal együtt is, hogy nagyjából 100-120 ezres, négy százalék körüli eredményre elég szavazótáborát választásról választásra képes volt megtartani. A 2019-ben alakult Összefogás – legalábbis retorikájában – épp a megújulást hangsúlyozta, csakhogy politikusainak nagy része semmi újat nem hozott, volt MKP-s és Most – Hid-as középkádereket állítottak csatasorba. 

Hiába indultak 2020-ban az MKP-vel közös listán, a bejutáshoz elegendő új szavazót ők sem tudtak becsatornázni. 

A választási fiaskó után a legmakacsabbak számára is nyilvánvalóvá vált, elkerülhetetlen az együttműködés. Csakhogy már a hárompárti tárgyalások indulásakor látszott, az évtizedes, gyakran személyes sérelmek miatt nem lesz könnyű új, közös pártot felépíteni. Ha kisebb-nagyobb áldozatok nélkül nem is, de végül mégis sikerült.

A szombaton alakuló kongresszusát tartó, a három párt egyesülésével létrejövő Szövetség leendő, s az MKP eddigi elnöke, Forró Krisztián lapunknak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: igen rögös volt az egyesüléshez vezető út. Mindhárom pártban akadtak ellenzői az egységesülésnek. 

Rengeteg türelemre és kompromisszumra volt szükség

– mondta, hiszen az elmúlt időszak egyik legnagyobb problémája éppen az volt, hogy megoldások helyett sok esetben inkább ellenséget kerestek a felek, együttműködés helyett „egymás legyőzésére törekedtek”. A leendő pártelnök szerint a Szövetség megalakulásával ez a megosztottság véget kell hogy érjen, különben a felvidéki magyarok „nagyon gyorsan kiállítják majd a bizonyítványt”. Forró azt hangsúlyozta, egész egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a 450 ezres felvidéki magyar közösség parlamenti képviselet nélkül maradt, s ma már világosan látszik, ezen egyedül az egységes képviselet képes változtatni.

Az önálló Szlovákia rövid történelme során nem először fordulna elő egy előre hozott választás, de hacsak valami rendkívüli nem történik, 2024-nél előbb nem lesz esélye a Szövetségnek a parlamentbe jutásra. Legközelebb jövőre a most első ízben egyszerre megrendezendő megyei és önkormányzati választásokon méretheti meg magát az egységpárt. Ez a voksolás, legalábbis a magyar megmaradás szempontjából, legalább annyira fontos, mint egy-egy parlamenti választás. Azzal kapcsolatban, hogy a közös képviseletnek mekkora esélye van az ötszázalékos parlamenti küszöb megugrására, Forró szerint a korábbi tapasztalatokból érdemes kiindulni. A 2009 előtti egységes magyar képviselet 10 százalék körüli eredményt is elért egy-egy választáson, így Forró azt mondja, a Szövetség számára „kemény munkával és hiteles politikával” nem lehet gond az öt százalék elérése. 

Borítókép: Forró Krisztián, az MKP elnöke

Forrás: Forró Krisztián hivatalos facebook oldala