Elfogadta a német szövetségi parlament (Bundestag) csütörtökön a koronavírus-járvány elleni védekezés új keretrendszeréről szóló indítványt, amelyet a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok nyújtottak be a már csak ügyvezető kormány által a járvány legelső szakaszában, 2020 tavaszán bevezetett kivételes jogrend megszüntetésére.
A kivételes jogrend november 25-i megszűnése után a védekezést a fertőző betegségek elleni küzdelemről szóló törvény megreformált változata alapján kell folytatni.
A jogszabály alapján a védekezésről szóló döntésekbe ismét be kell vonni a Bundestagot és a tartományi parlamenteket.
Így a szövetségi kormány, illetve a tartományi kormányok nem irányíthatják többé a védekezést rendeleti úton, a törvényhozás közreműködése nélkül.
A közös kormányzásra készülő pártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – összeállították a lehetséges intézkedések katalógusát. Ebből hiányzik az eddigi legkeményebb eszköz, az országosan és mindenkire – oltottakra, gyógyultakra és oltatlanokra – egyformán kötelező kijárási tilalom és egész ágazatok, például a vendéglátás vagy éppen a közoktatás működésének teljes és országos felfüggesztése.
A védekezés gyakorlati ügyeiért felelős kormányok fő eszköze az új rendszerben az úgynevezett 2G-szabály, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. Ez a szabály előírja, hogy csakis az új típusú koronavírus (SARS–CoV–2) okozta betegség (Covid–19) elleni védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok friss negatív vírusteszt birtokában sem.
A 2G-szabály enyhébb változata a 3G-szabály, amely szerint oltatlanok is tartózkodhatnak zárt közösségi térben, ha rendelkeznek friss negatív lelettel. Ezt kell alkalmazni a munkahelyeken, vagyis az oltatlanok csakis akkor jelenhetnek meg a munkahelyükön, ha 24 óránál nem régebbi negatív vírustesztet mutatnak fel. Megfelel az antigén gyorsteszt is, amely ismét ingyenesen készíttethető az országszerte több tízezer tesztállomáson. Visszaállították továbbá a járvány első hullámainak idején bevezetett „home office” szabályt is, miszerint a munkaadó köteles megengedni mindenkinek az otthoni munkavégzést, ha nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenléte.
A leendő kormánypárti frakciók támogatásával elfogadott csomag tartalmazza azt is, hogy a 3G-szabályt kell érvényesíteni a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben. A lehetséges intézkedések katalógusába bekerült, hogy közterületen és magánterületen is el lehet rendelni az emberek fertőzésveszéllyel járó egymás közti közvetlen kapcsolatainak korlátozását. A tartományi kormányok azt a lehetőséget is megkapják, hogy tiltsák vagy korlátozzák a szabadidős, a kulturális és sportrendezvényeket, a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását és a felsőoktatási intézmények működését. Ezek mind csak regionális, tartományi szintű szigorítások lehetnek.
Az ügyvezető szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői a Bundestagban tartott név szerinti szavazás után megkezdték tanácskozásukat arról, hogy miként lehet összehangolni az új rendszer keretei között a járvány minden eddiginél erősebb, negyedik hullámának feltartóztatását szolgáló lépéseket.
A negyedik hullám erejét jelzi a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtökön ismertetett kimutatása, miszerint egyetlen nap alatt 65 371 új fertőződést regisztráltak, bő húsz százalékkal többet a legutóbbi rekordnál, az egy nappal korábban feljegyzett 52 826-nál. Ezzel 5 195 321-re emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid–19-cel összefüggésben 264 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 98 538-ra emelkedett.
Ugyanakkor a járvány erősödésével az oltási hajlandóság is emelkedett. Szerdán 504 ezer adag oltást adtak be, ami ugyan alig a fele a június–júliusi időszakban többször feljegyzett egymilliónál is több adagnál, de nagymértékű növekedés az utóbbi hét nap 295 ezres átlagához képest. Teljes oltással a felnőtt lakosság 78,4 százaléka – 54,4 millió ember – és a teljes lakosság 67,8 százaléka – 56,4 millió ember – rendelkezik. Az emlékeztető frissítőadagot viszont csak a lakosság 5,7 százaléka – 4,8 millió ember – kapta meg.
Borítókép: Egy 85 éves férfi megkapja a koronavírus elleni védőoltásának második adagját egy villamoson Frankfurtban 2021. november 4-én. Fotó: MTI/AP/Michael Probst
