Nézeteltérések árnyékolják be az új klímaegyezményt

Az ENSZ Glasgowban megrendezett ülésén kompromisszumos megoldás született az éghajlatváltozás ellen.

Glasgow, 2021. oktber 31. Az Egyeslt Nemzetek Szervezetnek (ENSZ) zszlaja s a brit zszl az ENSZ 26. klmakonferencijnak (COP26) megnyitja eltt Glasgow-ban 2021. oktber 31-n. A november 12-ig tart konferencia clja, hogy a a november 1-jn rkez llam- s kormnyfk elktelezzk magukat amellett, hogy a globlis felmelegeds mrtke az iparosods eltti rtkhez kpest ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot. MTI/AP pool/Alberto Pezzali Fotó: Alberto Pezzali

Elfogadták szombat este az új globális klímaegyezményt az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének Glasgow-ban rendezett 26. ülésén (COP26) résztvevő 197 ország küldöttei. A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett péntek esti határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás a glasgow-i klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viseli. Ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell.

Ez is kompromisszumos megoldás azonban. Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.

Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.

A határozat elfogadásának többórás, éjszakába nyúló szombati procedúráján számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget, de az európai országok közül például Svájc képviselője is – súlyos fenntartásainak adott hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.

Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, könnyek között kért elnézést a utolsó pillanatban végrehajtott szövegbeli változtatások miatt. Kérte ugyanakkor, hogy a résztvevők ennek ellenére fogadják el a megállapodást, mondván: életfontosságú a kidolgozott klímaegyezmény integritásának megóvása annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a fő célkitűzés teljesítése, vagyis az, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a másfél fokot.

Az ENSZ által a glasgow-i értekezlet elé kitűzött célok között szerepelt a kötelezettségvállalás a globális szén-dioxid-kibocsátás ötvenszázalékos csökkentésére 2030-ig, évente százmilliárd dolláros pénzügyi segély a fejlett ipari országok részéről a fejlődő térségeknek, és annak biztosítása, hogy e finanszírozás fele a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak kivédését szolgálja a fejlődő országokban.

António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor szombat este, a glasgow-i COP26-értekezletet bezáró nyilatkozatában elismerte, hogy ezek a célok a skóciai nagyvárosban tartott tanácskozáson nem teljesültek. Hozzátette mindazonáltal, hogy az értekezlet megteremtette az előrelépés alapjait.

A szombaton elfogadott egyezmény alapján a résztvevőknek 2022 végéig még erőteljesebb terveket kell kidolgozniuk arra, hogy miként kívánják teljesíteni a szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig vállalt csökkentését.

A múlt hétfőn kezdődött értekezleten – a végleges egyezmény szövegének módosításától függetlenül – 65 résztvevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását. Megállapodás született egy húszmilliárd dolláros alap létrehozásáról is a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozására. A Downing Street szombaton késő este ismertetett összegzése szerint a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a kilencven százalékot, jóllehet ez az arány még csak harminc százalék volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.

A glasgow-i klímacsúcs egyik váratlan fejleményeként a héten kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.

Az egyezményről szóló kormányközi deklarációban Washington és Peking kötelezettséget vállalt arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben „a kritikus 2020-as évtizedben”, emellett többoldalú konstrukciók részeként – köztük az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményén belül – is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett. A közlemény kiemelte, hogy az Egyesült Államok 2035-re száz százalékban mentesíteni akarja áramtermelését a szén-dioxid-kibocsátástól, Kína pedig a 15. ötéves terv időszakában csökkenti a szénfelhasználást, és minden tőle telhetőt megtesz e folyamat felgyorsítására. 

Hszie Csen-hua kínai küldöttségvezető és John Kerry, az amerikai kormány klímaügyi különmegbízottja Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali

A skóciai nagyvárosban zajló COP26-értekezlet ugyancsak nagy horderejű vállalásai közé tartozik az a 135 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek kilencven százaléka. Ugyancsak széles körű megállapodás jött létre a résztvevők között a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig. Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök a COP26-értekezlet szombat éjjeli zárása utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a találkozó eredményei életben tartják azt a célkitűzést, amelynek alapján másfél fokra kell korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i COP26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor.

Borítókép: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 26. klímakonferenciája (COP26) megnyitója előtt Glasgow-ban 2021. oktber 31-én (Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali)