A nők jogainak védelmezését sürgeti a tálib vezető

Hibatulla Ahundzada molla többek közt a kényszerházasságok betiltását szorgalmazza.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 12. 03. 18:39
BEASLEY, David
Kabul, 2021. október 27. A tálibok és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcok miatt otthonukból kitelepített afgán nők várakoznak élelmiszercsomagra egy német segélyszervezet kabuli elosztóhelyén 2021. október 27-én. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója szerint a 39 milliós Afganisztán lakosságának több mint felét, 22,8 millió embert fenyegeti az éhínség. MTI/EPA Fotó: - Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az afganisztáni tálibok vezetője rendeletben szólította fel pénteken a kabuli kormányt, hogy hozzon intézkedéseket a nők jogainak tiszteletben tartására, köztük például a kényszerházasságok tiltására. „Senki sem kényszeríthet házasságra egy nőt” – fogalmazott rendeletében Hibatulla Ahundzada molla, kiemelve, hogy a bíróságoknak, a kormányzóknak és egyes minisztériumoknak szembe kell szállniuk az Afganisztánban gyakori kényszerházasságokkal. Az elszegényedett országban a belső menekültek – elsősorban az éhínségtől szenvedő északi és nyugati régiókban – gyakran adják férjhez fiatal, sokszor még csak gyermekkorban lévő leányukat a férj családjának adományáért cserébe, amellyel kifizethetik az adósságaikat, elláthatják a családjukat. Ahundzada dekrétumában nem szerepel a házasságkötéshez szükséges alsó korhatár. Ezt korábban 16 évben állapították meg. A rendelet szerint az özvegyeket a férjük halála után 17 hétig nem kényszeríthetik újabb házasságra (a férj testvérével vagy más rokonával), a nő szabadon választhatja meg az új férjet.

A bíróságokat a molla arra szólította fel, hogy bánjanak igazságosan a nőkkel, különösen az örökségre váró özvegyekkel, a minisztereket pedig arra utasította, hogy tájékoztassák a lakosságot a nők jogairól. A vallásügyi minisztériumot pedig Ahundzada arra kérte: bátorítsa a hittudósokat, hogy prédikáljanak a nők elnyomása ellen.

A nők munkához és tanuláshoz való jogairól a rendeletben nem esik szó. Ugyanakkor a dokumentum úgy fogalmaz: „a férfiak és a nők egyenlők”. A pénteki rendelet kiadásakor a 7–12 osztályos lányok még mindig nem térhettek vissza az iskolába, a nők többsége pedig a munkahelyére a tálibok hatalomátvétele óta. A rendeletet akkor adta ki az ország első számú vezetője, amikor a nemzetközi közösség arra ösztökéli a tálib kormányt, 

biztosítsa a nők jogait, illetve olyan kormányzatot alakítson, amelyben a társadalom minden rétege, köztük a nők is, képviseltetik magukat.

Mindezt az országnak nyújtandó pénzügyi segítség feltételéül is szabják. Az Egyesült Államok befagyasztotta az afgán központi bank számláit, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap pedig felfüggesztette a segélyek folyósítását. Közben az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a közel negyvenmilliós afgán népességből 23 milliót fenyeget éhínség az idei télen. Az afgán nők jogainak – így az oktatáshoz és a munkához való jutás – tiszteletben tartása az egyike a segítség újbóli folyósításához a külföldi adományozók által megszabott főbb feltételeknek.

Borítókép: A tálibok és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcok miatt otthonukból kitelepített afgán nők várakoznak élelmiszercsomagra egy német segélyszervezet kabuli elosztóhelyén 2021. október 27-én. (Fotó: MTI/EPA)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.