Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék a biztonsági érdekeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.
Ha az Oroszországi Föderáción múlik, nem lesz háború. Mi nem akarunk háborúkat, de nem fogjuk megengedni az érdekeink elleni durva támadást és semmibevételüket
– mondta az orosz diplomácia vezetője a Szputnyik, az Eho Moszkvi, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádiónak nyilatkozva.
Lavrov szerint a NATO-val és az Egyesült Államokkal az Oroszország által követelt biztonsági garanciákról folytatott tárgyalások nem zárultak le. Közölte: Moszkva azzal a hivatalos kéréssel fordul majd a Nyugathoz, hogy fejtse ki, miként kívánja teljesíteni a biztonság érdekében vállalt kötelezettségeit. Sok tekintetben félrevezetőnek nevezte az Egyesült Államoknak az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó igényére adott válaszát, hozzátéve, hogy „másodlagos kérdéseket” tekintve vannak benne „racionális magvak”, olyan témák, amelyeket meg lehet vitatni. Ezek között említette a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítésének moratóriumát és a fegyverzetek ezen kategóriája kivonásának ellenőrzését. Emlékeztetett arra, hogy a NATO korábban elzárkózott az erre vonatkozó orosz javaslatok megvitatásától. A délkelet-ukrajnai szakadár „köztársaságok” Moszkva általi lehetséges elismeréséről azt mondta:
ezt a kérdést azzal összefüggésben kell vizsgálni, hogy rákényszeríti-e a Nyugat Kijevet az ukrajnai válság rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtására.
„Akkor minden rendben lesz, ahogyan ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott dokumentum előírja” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a minszki megállapodások Ukrajna egységének és területi épségének megőrzéséről szólnak.
Oroszország részéről nem lesz háború (Ukrajnával). De nem zárom ki, hogy valaki katonai lépéseket akar kiprovokálni
– mondta, hozzátéve: az ukrán oldalon Kijev rengeteg fegyveres felett nem gyakorol ellenőrzést.
Hangot adott véleményének, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Moszkvába, Szentpétervárra vagy Szocsiba is elutazhatna a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében. Arcátlanságnak minősítette azt a Washingtonban elhangzott fenyegetést, miszerint kiutasíthatják az Egyesült Államokból Anatolij Antonov orosz nagykövetet, ha az orosz fél nem teljesíti azt az amerikai követelést, hogy azonnal adja ki a moszkvai amerikai misszióvezető testőreinek vízumát. Mint mondta, Oroszországnak vannak még tartalékai, hogy valóban kiegyenlítse a két ország diplomáciai jelenlétét.
Lavrov az amerikai felet hibáztatta amiatt, hogy a diplomáciai képviseletek körüli helyzet még Barack Obama elnöksége alatt súlyosbodni kezdett, aki öt orosz diplomáciai objektumot lefoglaltatott és több tucat diplomatát kiutasíttatott. Hozzátette, hogy a felek megpróbálják rendezni a helyzetet, amellyel kapcsolatban a közeli hetekben újabb találkozót tartanak.
Elutasította, hogy személyes véleményt nyilvánítson azokról az amerikai külügyminiszterekről, akikkel valaha is dolga volt.
Borítókép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov megbeszélésük előtt Genfben 2022. január 21-én. (Fotó: MTI/AP/Keystone/Martial Trezzini)
