Dalibor Rohac, és ami mögötte van

Korábban az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is szankciókat sürgetett hazánk ellen az a Washingtonban élő és dolgozó szlovák kutató, aki egy frissen nyilvánosságra került videóinterjúban elismerte: Brüsszel kettős mércét alkalmazva támadja Magyarországot. Dalibor Rohac rendszeresen bírálta az elmúlt években a magyar kormányt a nemzetközi sajtóban, és kapcsolatot épített a hazai ellenzékkel.

Pénzügyi szigorítást javasolt hazánk ellen

Rohac hazánkat és a magyar kormányt rendszeresen bírálja az említett fősodratú médiumokban. 

Magyarországot lejárató első cikkét 2012-ben a Weekly Standardon közölte le, melynek címe Magyarország útja a szolgaságba volt. 

A cikkben az IMF-fel való megállapodást sürgette, illetve élesen kritizálta a választási reformot, valamint a médiatörvényt. Egy 2017 augusztusában a Financial Timesban megjelent cikkében olyan ötlettel állt elő Magyarországot és Lengyelországot támadva, miszerint az EU-nak közvetlenül magához kellene vennie a pénzosztást az utólagos kontroll helyett. Mintának az úgynevezett Juncker-tervet nevezte meg, amelyben az Európai Befektetési Bank közvetlenül köt üzleteket a projektjeire jelentkező magánvállalatokkal és közigazgatási szervezetekkel, és a banki hitelezés gazdasági követelményeit támasztja velük szemben.

Amerikai beavatkozást sürgetett

Magyarországon kiváltképp akkor vált ismerté neve, mikor 2017-ben Kész Zoltán kollégájával, Hajba Mátéval közösen megjelentettek egy cikket a The Washington Post blogján, melyben egy ötpontos forgatókönyvet vázoltak fel arról, miként kellene Amerikának beavatkoznia Magyarországon. Az öt pont között szerepelt a magyar–amerikai közös hadgyakorlatok felfüggesztése, a magyar kormány tagjaitól való vízummegtagadás, illetve a Fidesz kizárása a néppártból és a Magyarországnak járó uniós kifizetések befagyasztása is.

2019-ben a Helsinki Bizottság kerekasztalt-beszélgetést tartott Fejlemények Magyarországon címmel, ahova Dalibor Rohacot is meghívták. 

Rohac a rendezvényen korrupcióval és az orosz érdekek kiszolgálásával vádolta hazánkat, valamint azt is kijelentette, hogy az amerikai kormányzatnak akár egyes emberekre kivetett szankcióktól sem kellene visszariadnia Magyarországot illetően. 

2019 májusában Donald Trump amerikai elnök számára megfogalmazott levelükben a republikánus szenátorok egy csoportja Rohac tapasztalataira hivatkozva a magyarországi szabadságjogok, a jogállamiság, és a kormányzás minőségének romlásával kapcsolatban kérte arra az elnököt, hogy ezen témákat is vesse fel Orbán Viktorral való találkozása során.

A koronavírus-járvány első hulláma idején Rohac egyike volt azoknak a nemzetközi szakértőknek, akik azt az egyértelmű álhírt terjesztették el hazánkról, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításával a magyar kormány megszüntette a parlamentáris demokráciát. Az American Enterprise Institute honlapján  2020. június 8-án megjelent blogbejegyzésében, Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve Orbán Viktor sátoraljaújhelyi beszédét illetően bírálta élesen a magyar kormány külhoni magyarokat támogató politikáját, többek között azt is, hogy a kormány lehetővé tette a határokon kívül szorult magyaroknak a magyar állampolgárság felvételét. Egy másik, 2020 decemberében megfogalmazott blogbejegyzésében az uniós mentőcsomaggal kapcsolatos tárgyalásokat érintően a  magyar és lengyel kormányt posztkommunista kleptokratáknak nevezte, és bírálta a többi tagállamot, amiért engedtek Magyarország és Lengyelország követeléseinek.

Rohac egy 2021 februárjában, a Foreign Policy hasábjain megjelent cikkében azért kritizálta az EPP pártszövetség tagjait, illetve Németországot, hogy a Fidesszel való együttműködésükkel legitimálják a magyar kormányt, és kritizálta a Daimler döntését, hogy százmillió eurós nagyságrendben fektet be magyarországi gyárába.

2021 novemberében a Helsinki Bizottság előtt tett nyilatkozatot a magyar és a lengyel demokrácia és joguralom helyzetéről, melyben mindkét ország kormányát autoriternek nevezte, és leírta, milyen módon tudna az Egyesült Államok ezekben az országokban a „demokráciát támogatni”. 

Tervében az újságírók támogatását, a választások megfigyelését, illetve a kleptokrácia elleni küzdelmet említette meg, valamint azt is leírta, hogy ennek érdekében olyan szereplőket kell egy tömörülésbe összegyűjteni, akik mind kulturális, mind ideológiai értelemben különböznek. Ezzel kapcsolatban lehetőségként nevezte meg mind a 2022-es magyarországi, mind a 2023-as lengyelországi parlamenti választásokat. Tavaly egyébként Kész Zoltán, Márki-Zay Péter mozgalmának politikusa osztott meg Twitteren egy bejegyzést, ahol egy podcastben beszélget Dalibor Rohaccsal.

Borítókép: Dalibor Rohac (Fotó: Twitter)