Pénzügyi szigorítást javasolt hazánk ellen
Rohac hazánkat és a magyar kormányt rendszeresen bírálja az említett fősodratú médiumokban.
Magyarországot lejárató első cikkét 2012-ben a Weekly Standardon közölte le, melynek címe Magyarország útja a szolgaságba volt.
A cikkben az IMF-fel való megállapodást sürgette, illetve élesen kritizálta a választási reformot, valamint a médiatörvényt. Egy 2017 augusztusában a Financial Timesban megjelent cikkében olyan ötlettel állt elő Magyarországot és Lengyelországot támadva, miszerint az EU-nak közvetlenül magához kellene vennie a pénzosztást az utólagos kontroll helyett. Mintának az úgynevezett Juncker-tervet nevezte meg, amelyben az Európai Befektetési Bank közvetlenül köt üzleteket a projektjeire jelentkező magánvállalatokkal és közigazgatási szervezetekkel, és a banki hitelezés gazdasági követelményeit támasztja velük szemben.
Amerikai beavatkozást sürgetett
Magyarországon kiváltképp akkor vált ismerté neve, mikor 2017-ben Kész Zoltán kollégájával, Hajba Mátéval közösen megjelentettek egy cikket a The Washington Post blogján, melyben egy ötpontos forgatókönyvet vázoltak fel arról, miként kellene Amerikának beavatkoznia Magyarországon. Az öt pont között szerepelt a magyar–amerikai közös hadgyakorlatok felfüggesztése, a magyar kormány tagjaitól való vízummegtagadás, illetve a Fidesz kizárása a néppártból és a Magyarországnak járó uniós kifizetések befagyasztása is.
2019-ben a Helsinki Bizottság kerekasztalt-beszélgetést tartott Fejlemények Magyarországon címmel, ahova Dalibor Rohacot is meghívták.
Rohac a rendezvényen korrupcióval és az orosz érdekek kiszolgálásával vádolta hazánkat, valamint azt is kijelentette, hogy az amerikai kormányzatnak akár egyes emberekre kivetett szankcióktól sem kellene visszariadnia Magyarországot illetően.
