Nehéz pontosan felmérni, hogy évente hányan hagyják el Szerbiát, a külföldi munka, illetve boldogulás érdkeében. A többség ugyanis nem mond le eredeti lakcíméről, így továbbra is nyilvántartásban marad. Egyes korábbi statisztikák szerint évi 30-60 ezer fő is lehet az emigrálók száma, más adatok szerint legfeljebb 20 ezer. Azt mindenesetre a Világgazdasági Fórum is megjegyezte, hogy a magasan képzettek elvándorlását tekintve Szerbia a világ legérintettebb országai között van (a 2018-as felmérés szerint Szerbia 10. volt a világon). Ezen a listán egyébként Bosznia-Hercegovina, és Észak-Macedónia, valamint az uniós Horvátország és Románia is a top 10-ben szerepelt.
A pandémia azonban átmenetileg megállította a szerbiaiak külföldre költözésének hullámát. Sőt, sokan hazaköltöztek, miután a gyakori ingázás szinte lehetetlenné vált egyes országok szigorú beutazási szabályai miatt. Az ugyanakkor még kérdés, hogy mennyire lehet tartós ez az állapot.
Magyarország is az új célállomások között
A témával foglalkozó belgrádi egyetemi tanár, Mihail Arandarenko a Politika című lap cikkében kiemelte: egyre kevésbé jellemző a szerb munkavállalók kivándorlása az angolszász országokba. Csökkent az érdeklődés Ausztrália, Kanada és Nagy-Britannia iránt is. Németország ugyanakkor továbbra is sokak célállomása. Egyre több szerbiai választja ideiglenes vagy szezonális célállomásának Magyarországot, Lengyelországot, Szlovéniát, Horvátországot, Csehországot, Máltát és Szlovákiát is. A közgazdász szerint 2015 óta figyelhető meg ezekben az uniós tagországokban a gazdasági növekedéssel párhuzamosan jelentkező munkaerőhiány, amelynek pótlására érkeznek a szerbiai dolgozók. Arandarenko szerint az is megfigyelhető, hogy míg korábban a felsőfokú végzettségűek kivándorlása volt a legjellemzőbb, mostanra a középiskolai végzettséggel rendelkezők is jelentős arányban vannak a külföldön munkát vállalók között.
Javulnak a lehetőségek Szerbiában, de ez még mindig nem elég
A fiatalok foglalkoztatása 2013 óta növekszik, egyre jobbak a nekik kínált fizetések és munkakörülmények is, a kivándorlási kedv azonban nem csökken. Mihail Arandarenko szerint ezek a fiatalok rugalmasak, és képesek gyorsan elvállalni egy külföldi állást, ha az megfelelő bérezést kínál. Ugyanakkor a magasan képzettek már Szerbiában is megtalálhatják a boldogulásukat a szakértő szerint, aki kiemeli az IT-szektor jelentős fejlődését, a külföldről érkező beruházásokat, az önálló vállalkozásokban és szabadúszóként végzett tevékenységekben rejlő lehetőségeket. Szerinte ezek maradásra bírhatják a magasan képzett fiatalokat is.
Csak ideiglenesen mennek el a fiatalok?
A Bécsi Intézet kutatója, Sandra Leitner a 2015 és 2019 közötti migrációs mozgásokat kutatta a Nyugat-Balkánon. Eredményei sokakat megleptek, mivel arra a következtetésre jutott, hogy a magasan képzettek elvándorlása mellett jelentős visszaáramlás is tapasztalható Szerbia esetében. Szerinte sok középiskolás és gimnazista, miután külföldre megy továbbtanulni, a diplomájával a kezében visszatér Szerbiába, így összességében pozitív a felsőfokú végzettségűek vándorlási mérlege.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pixabay)
