A büntetést is vállalják a Nyugat-Balkánon harcolni vágyók

Az orosz fél oldalán több mint háromszáz szerbiai vesz részt az ukrajnai háborúban.

Bucsa, 2022. március 2. Megrongálódott orosz harci jármûvek mellett tolja kerékpárját egy férfi a Kijev közelében lévõ Bucsa településen 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Szerhij Nyuzsnyenko Fotó: MTI/AP/Szerhij Nyuzsnyenko

A nyugat-balkáni országok többsége bünteti a részvételt külföldi harcokban, azonban a harcolni vágyókat ez nem tántorítja el attól, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban egyik vagy másik fél oldalán. A hivatalos adatok szerint a 2014-ben kezdődött ukrajnai konfliktusban 106 szerb, 65 horvát, 15 albán, 14 északmacedón, nyolc boszniai, négy koszovói és egy montenegrói állampolgár vett részt. Majdnem azonos arányban harcoltak az oroszbarát szakadárok, illetve az ukrán fél oldalán. A Nezavisne Novine boszniai napilap pénteken azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen büntetések várnak azokra, akik a két hete kirobbant ukrajnai háborúban részt akarnak venni.

Bosznia-Hercegovinában tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik külföldi harcokban vesznek részt vagy harcosokat toboroznak. A törvény megszületésének hátterében az állt, hogy számos bosnyák csatlakozott a Közel-Keleten, Irakban és Szíriában dúló háborúkhoz a 2010-es évek elején.

A harcokhoz történő csatlakozásért legalább háromévi börtön jár, ám ha valaki fegyvereseket képez ki, csapatokat toboroz, fegyverekkel látja el vagy segíti a harcosok külföldi harctérre jutását, már nyolctól tíz évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. A koszovói parlament 2015-ben fogadott el hasonló törvényt, a jogszabály szintén tiltja a Koszovón kívüli fegyveres harcokban történő részvételt. A törvény 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik az ország határain kívüli fegyveres konfliktusokban vesznek részt vagy katonákat toboroznak, képeznek ki. A Szabad Európa Rádió (SZER) balkáni irodájának február 24-i beszámolója szerint egy ismert szerb veterán, aki korábban is részt vett az ukrajnai harcokban, ám sosem ítélték el emiatt, ismét hadba szólította társait. A SZER-nek azt mondta: ő már októbertől készült arra, hogy komolyabb harcok lesznek Ukrajnában. Hozzátette: társai, akik 2014-ben és 2015-ben csatlakoztak a donyecki és a luhanszki harcokhoz, még mindig Ukrajnában tartózkodnak, sokan már ott is alapítottak családot. Véleménye szerint most is számos szerb, montenegrói és északmacedón fog csatlakozni az oroszbarát erőkhöz, ahogy nyolc évvel ezelőtt is.

A hivatalos adatok szerint több mint háromszáz szerbiai vesz részt az orosz fél oldalán az ukrajnai háborúban, nem törődve azzal, hogy Szerbiában 2014 óta törvény tiltja a külföldi harcokban történő részvételt.

Tíz évig terjedő börtönnel sújthatók azok, akik elmennek más országok harctereire. 2015 és 2018 között az ukrajnai harcokban történő részvétel miatt 32 ítélet született, ám a büntetések a legenyhébbek voltak, az egyik vádlottat például hat hónapos házi őrizetre ítélték – írta a Szabad Európa Rádió balkáni irodája a honlapján. Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság nagy része az Oroszországgal fenntartott kapcsolatot fontosabbnak tartja az Európai Unióval ápolt viszonynál. Ez az oroszbarát hozzáállás is hozzájárulhat ahhoz, hogy harcképes szerb állampolgárok csatlakozzanak a szakadárokhoz az ukrajnai háborúban – vélik a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó szakértők. Alekszandar Vucsics szerb elnök a múlt héten közölte: Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. Hozzátette: Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.

Borítókép: Megrongálódott orosz harci járművek mellett tolja kerékpárját egy férfi a Kijev közelében lévő Bucsa településen 2022. március 1-jén (Fotó: MTI/AP/Szerhij Nyuzsnyenko)