Az oroszok 68 százaléka helyesnek tartja Vlagyimir Putyin elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” elindításáról – derült ki az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt felméréséből. A közvélemény-kutatást március 5-én és 6-án 53 oroszországi régióban, 1500 ember körében végezték el. Egy, a február 25–27. között elkészített, hasonló közvélemény-kutatásban 65 százalékos volt a támogatottság.
Oroszország céljaival kapcsolatban 62 százalék (korábban 60 százalék) az ország határainak biztosítását, 59 százalék (korábban 58 százalék), a donyecki és luhanszki „népköztársaság” lakosságának védelmét, 39 százalék (korábban 37 százalék) pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának és a területén bázisok elhelyezésének megakadályozását nevezte meg támogatása magyarázataként.
Mindkét felmérésben 20 százalék volt azok aránya, akik a Donyec-medence Oroszországhoz csatolását is célként jelölték meg.
Az új kutatásban válaszolók 16, az előzőben a 17 százalék gondolta úgy, hogy a harc az ukrajnai politikai rendszer megváltoztatásáért és az oroszbarát erők hatalomra juttatásáért folyik. Most 9, korábban 8 százalék vélekedett úgy, hogy a háború célja „az ukrán államiság felszámolása és Ukrajna területének Oroszországhoz csatolása”.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője a hétfő este ismertetett hadijelentésben azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők nagy pontosságú fegyverekkel semmisítették meg a Fedorivkában, Vinarivkában és Antopilban található kommunikációs központot, valamint a kijevi Antonov repülőgyár területén található nagy lőszerraktárt.
Arra figyelmeztetett, hogy a csapások célpontjai ezentúl ukrán hadiipari vállalatok lesznek, válaszul a Donyeck elleni rakétacsapásra, és felszólította a cégek dolgozóit, hogy hagyják el a létesítményeket.
Hétfőn a donyecki népi milícia légvédelme a szakadár „népköztársaság” székvárosa fölött lelőtt egy kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U típusú rakétát, amelynek darabjai így is húsz ember életét oltották ki, 36-an pedig megsebesültek. Konasenkov a támadás elkövetésével az ukrán hadsereget vádolta meg. A tábornok azt mondta, hogy a rakétát az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmijszkból indították, és az ilyen típusú fegyver bevetéséről a döntést minimum hadseregcsoport-parancsnoksági szinten kellett meghozni, az ukrán fegyveres erők kijevi vezetésének jóváhagyását követően.
A katonai szóvivő figyelmeztette a külföldi zsoldosokat is, hogy az ukrajnai tartózkodási helyük ismert és az orosz erők célba fogják őket venni, mint a vasárnap tűz alá vett javorivi katonai kiképzőközpontban, ahol 180 társuk veszett oda.
Konasenkov azzal fenyegette meg őket, hogy nem lesz számukra kegyelem.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml sajtószolgálata szerint hétfőn tájékoztatta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt a Donyeck ellen elkövetett barbár akcióról. Putyin és Bennett az izraeli részről kezdeményezett telefonbeszélgetés során folytatta az eszmecserét a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az izraeli miniszterelnök tájékoztatta az orosz államfőt azokról a tárgyalásokról, amelyeket több ország vezetőjével folytatott az ukrajnai rendezésről.
Az orosz elnök az ukrajnai helyzetről a nap folyamán megbeszélést folytatott Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel is.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz tárgyalódelegáció vezetője hétfőn Telegram-bejegyzésben közölte, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői napi rendszerességgel tárgyalnak egymással videókonferencia keretében, ami időt és költségeket takarít meg. A két küldöttség eddig három személyes tárgyalási forduló tartott Fehéroroszországban.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében tanácskozik a kormány tagjaival Moszkvában 2022. március 10-én. (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Klimentyev)
Orosz–ukrán háború
