Brüsszel milliók érkezésére számít Ukrajnából, soha nem alkalmazott irányelvet élesít

Az Európai Bizottság szerdán tett bejelentést az ideiglenes védelemről szóló irányelv aktiválásáról.

2022.03.01. Budapest Nyugati pályaudvar, menekültek érkeznek Ukrajnából Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán közleményben jelentette be, hogy a testület aktiválja a 2001-es, úgynevezett ideiglenes védelemről szóló irányelvet annak érdekében, hogy az ukrán háború elől menekülők mielőbb és minél hatékonyabb védelemben részesüljenek. – Mindenkit szeretettel várunk, aki Putyin bombái elől menekül – hangoztatta az elnöknő. Az EB közlése szerint 

ez idáig több mint 650 ezren menekültek el Ukrajnából. A szám a valóságban ennél is nagyobb lehet, hiszen szintén szerdán csak Lengyelország 474 ezer ukrajnai menekült adminisztrációjáról tájékoztatott. 

Az ideiglenes védelemről szóló irányelvről írtunk a háború kirobbanásakor, annak aktiválását Ylva Johansson, az unió belügyi biztosa szorgalmazta a tagállamok belügyminisztereinek rendkívüli, múlt vasárnapi ülésén. A még soha nem alkalmazott jogszabályt eredetileg a jugoszláviai és koszovói háborúk elől menekülők megsegítésére dolgozták ki, s lehetővé teszi az összes EU-országban közös kritériumokon alapuló ideiglenes védelmi státus biztosítását. Egyúttal bevezeti a védelemre szorulók elosztási rendszerét, mégpedig a különböző államok befogadási kapacitása szerint. Mint azt a szöveg kimondja, „az átmeneti védelem kivételes jellegű eljárás, amelynek célja a hazájukba visszatérni nem képes, lakóhelyüket elhagyni kényszerült, harmadik országból származó emberek tömeges beáramlása esetén azonnali és átmeneti védelem biztosítása”. 

A tagállamoknak tehát a bürokrácia minimalizálásával kellene tartózkodási engedélyt adniuk az érkezőknek, 

akik menedékjogot is kérhetnek a befogadó államban. A tagállam dönthet úgy, hogy az ideiglenes védelem előnyei ne legyenek összevonhatók a menedékkérő státusával a kérelem vizsgálata során. 

Az EB szerdai közlése szerint az orosz támadás rendkívüli jellegére tekintettel most az a cél, hogy minél többen kaphassanak tartózkodási engedélyt, lakhatást, a munkaerőpiachoz való hozzáférést az EU területén – miközben a tagállami menekültügyi rendszerek számára is csökkentik a bürokratikus terheket. Amennyiben a tagállam kéri, az uniós ügynökségek is segíthetnek az irányelv gyakorlati végrehajtásában, írták. 

Mi jön most?

Az EB aktiválásról szóló döntése után a tagállamok térfelén pattog a labda: a belügyminiszterek már holnapi ülésükön tárgyalják a kezdeményezést, amelynek elfogadásához minősített többségre van szükség a tanácsban. Az irányelvet első körben egy évig alkalmazhatják, ami legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. A mechanizmus a maximális időszak végén vagy korábban, a bizottság javaslatára, a tagállamok döntését követően szűnik meg. 

Adódik a kérdés, hogy miért nem alkalmazták soha a menekültügyi tehermentesítés ezen módját.

Az Európai Bizottság 2016-ban jelentést készített, amiben ennek okát vizsgálta, s megállapította, hogy a szöveg túlságosan pongyola a „tömeges mértékű megérkezés” fogalmának kifejtésekor, valamint véleményük szerint az aktiválási eljárás összetettsége hátráltathatja a rendelet eredeti célját – a rászorulók mielőbbi megsegítését. 

Az Európai Bizottság szerdán az ideiglenes védelemről szóló irányelv aktiválásával egy időben nem kötelező, gyakorlati jellegű iránymutatásokat is közzétett a határátkelés megkönnyítése céljából. Ezek például az ukránok vámmentességére, az átkelési pontok könnyebb megközelíthetőségére és a határon való orvosi segítség biztosítására vonatkoznak. 

Borítókép: Ukrajnai menekültek érkeznek a Nyugati pályaudvarra (Forrás: Kurucz Árpád)