Sosem alkalmazott uniós irányelvvel segítenék az ukrán menekülteket

Az EU úgy számol, hogy hatalmas migrációs hullám jöhet: pár nap alatt máris háromszázezren menekültek el Ukrajnából.

2022. 02. 27. 16:55
PUTYIN, Vlagyimir
Ugar, 2022. február 26. Ukrajnából elmenekült emberek pihennek egy iskola tornatermében az ukrán-szlovák határ szlovákiai oldalán, Ugaron 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az unió az Ukrajnából menekülőket és a válságban leginkább érintett tagállamokat is kész támogatni – erről Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa beszélt vasárnap Brüsszelben, a bel-és igazságügyi tanács rendkívüli ülésén. Mint azt a svéd biztos jelezte,

csak eddig háromszázezer ukrán menekült az unió területére a háború elől. Elmondása szerint a közeljövőben ennél jelentősen többen érkezhetnek.

Johansson bejelentette, az Európai Bizottság hamarosan szolidaritási platformot hoz létre, ez a tagállamokat és a menekülőket is egyaránt segíteni fogja, főként koordinációs feladatokban. 

Nyíltan beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság kész javaslatot tenni az úgynevezett ideiglenes védelemről szóló irányelv aktiválására: a szóban forgó jogszabályt még a jugoszláviai és koszovói háborúk elől menekülők megsegítésére dolgozták ki, s lehetővé teszi az összes EU-országban közös kritériumokon alapuló ideiglenes védelmi státus biztosítását. Az irányelv – amelyet eddig sosem alkalmaztak az unióban –

bevezeti a védelemre szorulók elosztási rendszerét, mégpedig a különböző államok befogadási kapacitása szerint.

Mint azt a szöveg kimondja, „az átmeneti védelem kivételes jellegű eljárás, amelynek célja a hazájukba visszatérni nem képes, lakóhelyüket elhagyni kényszerült, harmadik országból származó emberek tömeges beáramlása esetén azonnali és átmeneti védelem biztosítása”. A tagállamoknak tehát a bürokrácia minimalizálásával kellene tartózkodási engedélyt adniuk az érkezőknek, akik menedékjogot is kérhetnek a befogadó államban. A tagállam dönthet úgy, hogy az ideiglenes védelem előnyei ne legyenek összevonhatók a menedékkérő státusával a kérelem vizsgálata során. 

Tárgyalnak a tagállamok miniszterei Fotó: Mario Salerno, EU Tanács

Fő szabályként az irányelv aktiválását az Európai Bizottság indítja hivatalból vagy egy tagállam kérésére; majd a tagállamokat tömörítő tanács hívja életre a szabályt minősített többséggel. Az Európai Parlamentet is tájékoztatják a döntésről. Az irányelv alkalmazásának időtartama legalább egy év, ami legfeljebb két évvel hosszabbítható meg. A mechanizmus a maximális időszak végén vagy korábban, a bizottság javaslatára, a tagállamok döntését követően szűnik meg. 

Az Európai Bizottságot először 2011-ben Olaszország és Málta kérte az irányelv aktiválására, akkor ez elmaradt. Legutóbb az afgán válságot követően, 2021 végén került újra terítékre: akkor Ylva Johansson biztos és az Európai Parlament több tucat képviselője is a mechanizmus bevezetését szorgalmazta.

A vasárnapi brüsszeli ülésen egyelőre felmérik, hogy a tagállamok között mekkora a hajlandóság a mechanizmus aktiválására.

Az Európai Bizottság 2016-ban egyébként jelentést készített, amiben annak okát vizsgálta, hogy miért maradt el ezidáig az irányelv alkalmazása: megállapították, hogy a szöveg túlságosan pongyola a „tömeges mértékű megérkezés” fogalmának kifejtésekor, valamint véleményük szerint az aktiválási eljárás összetettsége hátráltathatja a rendelet eredeti célját – a rászorulók mielőbbi megsegítését. 

Borítókép: Ukrajnából elmenekült emberek pihennek egy iskola tornatermében az ukrán–szlovák határ szlovákiai oldalán, Ugaron 2022. február 26-án. (Forrás: MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.