Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Kijev és Harkiv ostroma, amerikai válasz Zelenszkíjnek, brit aktivitás, Kanada fegyvert szállít, háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálat Oroszország ellen, Macron fokozott óvatosságra int.

Mariupol, 2022. február 28. Sportközpontból kialakított óvóhelyen alvó emberek a délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

Zelenszkij ezenkívül háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Oroszországot, és kijelentette, hogy ezért nemzetközi bíróság elé kellene állítani. Panaszkodott arra, hogy az orosz hadsereg aközben is folytatta a bombázást Ukrajnában, hogy folytak az ukrán–orosz béketárgyalások az ukrán–fehérorosz határon.

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő azt mondta hétfőn a Reuters szerint, hogy az Egyesült Államok nem lát semmilyen orosz katonai intézkedést azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette vasárnap: különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el a hadsereg elrettentő erőinél.

Több volt amerikai tisztségviselő és szakértő azonban figyelmeztet, hogy hiba volna Putyin bejelentését figyelemelterelésnek vagy nagyotmondásnak tekinteni, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor ez valódi fenyegetéssé válhat.

Lengyelországba és Észtországba látogat kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson utazását a Downing Street tájékoztatása szerint az indokolja, hogy e két országot heveny módon érinti a jelenlegi ukrajnai válság.

Nagy-Britannia és a két kelet-európai ország egyaránt olyan értékeket vall, amelyek védelme most fontosabb, mint eddig bármikor, a humanitárius helyzet ugyanakkor romlik – idézte a kormányfő nyilatkozatát a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője.

Johnson hozzátette: Nagy-Britannia külföldi szövetségeseivel együtt továbbra is maximális nyomást fejt ki Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjére, annak érdekében, hogy Putyin érezze ukrajnai cselekedeteinek következményeit.

Boris Johnson Lengyelországban Mateusz Morawiecki kormányfővel találkozik. A Downing Street szerint a látogatás célja a Közép-Európának nyújtott brit pénzügyi és diplomáciai támogatás megerősítése, mivel ez a térség humanitárius válság kilátásával kénytelen szembenézni.

Johnson Észtországban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral együtt az ott állomásozó brit katonai kontingens tagjaival találkozik. Tárgyal emellett Kaja Kallas észt miniszterelnökkel és Alar Karis államfővel, mindenekelőtt az európai biztonság és stabilitás kérdéseiről - közölte kedden a Downing Street szóvivője.

Nagy-Britannia nemrégiben 350 katonát vezényelt Lengyelországba, és megkezdte az Észtországban állomásozó, eredetileg kilencszáz fős brit katonai kontingens létszámának megkétszerezését is.

A brit belügyminiszter szerint százezer ukrán állampolgár telepedhet le Nagy-Britanniában családegyesítés révén.

Priti Patel a londoni alsóháznak küldött, a tárca által hétfő este ismertetett tájékoztatásában közölte: a brit kormány minden brit állampolgárnak, és mindenki másnak is, aki törvényesen telepedett le Nagy-Britanniában, lehetőséget nyújt arra, hogy Ukrajnában élő közvetlen hozzátartozóit Nagy-Britanniába hozassa.

Ez az intézkedés önmagában százezer ukrán állampolgárnak teszi lehetővé, hogy menedékre leljen, munkát vállalhasson és igénybe vehesse a közszolgáltatásokat Nagy-Britanniában.

A brit belügyminiszter közölte: a kormány lehetővé tette azt is, hogy a brit állampolgárok Ukrajnában élő közvetlen rokonai, akiknek vízumra van szükségük a nagy-britanniai beutazáshoz, az ukrajnai Lvivben kialakított ideiglenes elfogadóhelyen, illetve a Magyarországon, Lengyelországban, Moldovában és Romániában működő brit vízumosztályokon is beadhatják Nagy-Britanniába szóló vízumkérelmüket.

Priti Patel tájékoztatása szerint a brit kormány az elmúlt hetekben feldolgozó stábok özönét irányította át ezekre a helyszínekre, és a vízumkérelmek elbírálása néhány óra alatt megtörténik.

Az érintett ukrán állampolgárok esetében enyhítette a bevándorlási törvényben előírt angol nyelvismereti követelményeket és a letelepedéshez szükséges javadalmazási minimumot is.

A tájékoztató szerint ha egyes brit állampolgárok ukrajnai családtagjai nem felelnek meg a szokásos jogosultsági követelményeknek – de a biztonsági ellenőrzésen átmennek –, a brit belügyminisztérium vízum- és bevándorlási osztálya az érvényes bevándorlási szabályok figyelmen kívül hagyásával tizenkét hónapra szóló nagy-britanniai tartózkodási engedélyt állít ki nekik.

A brit kormány mindemellett legalább 2022 decemberéig meghosszabbítja azoknak az ukránoknak a tartózkodási engedélyét, akik átmeneti munkavállalási engedéllyel dolgoznak a brit gazdaság bizonyos szektoraiban.

Kanada egyelőre nem vesz több kőolajat Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúja miatt, viszont harckocsi-elhárító fegyverrendszereket és ezekhez modern lőszereket szállít Ukrajnának – jelentette be hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

Trudeau indoklása szerint azért az olajimport leállítását választotta a kormány, mert ebből van az egyik legjelentősebb bevétele Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és oligarcháinak. Az orosz szövetségi bevételek több mint egyharmada a kőolajexportból származik, és bár Kanada az utóbbi években már nagyon kevés orosz olajat vásárolt, ez az intézkedés szerinte hatásos lesz.

Viszont az észak-amerikai ország további fegyvereket fog szállítani Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni hősies küzdelméhez – mondta újságírók előtt Ottawában. A kanadai médiahatóságnak pedig meg kellene fontolnia, hogy az RT orosz állami tévét kivegyék a médiakínálatból az országban – tette hozzá a kormányfő.

Anita Anand kanadai védelmi miniszter utána elmondta, hogy száz Carl Gustaf márkájú harckocsielhárító fegyverről és kétezer hozzávaló rakétáról van szó, amelyeket a lehető leggyorsabban leszállítanak.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bejelentette hétfőn, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűncselekményei ügyében.

Karim Khan főügyész azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet hozzávetőleges áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy megalapozottan gyanítható: háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövettek Ukrajna orosz inváziója közben.

Tekintve a konfliktus kiszélesedését az utóbbi napokban, az a szándékom, hogy a vizsgálatba folyamatosan bevonok minden, a hivatalom hatáskörébe tartozó újabb, bármely fél által bárhol az ország területén elkövetett, gyanítható bűncselekményt

– írta közleményében.

A főügyész magyarázata szerint Ukrajna nem részese az ICC-t megalapító római egyezménynek, de elfogadta a bíróság joghatóságát a területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek ügyében.

Oroszország nem ismeri el a bíróságot, és a főügyésznek bírósági jóváhagyást kell kapnia ahhoz, hogy elindíthassa a nyomozást – jegyezte meg a DPA hírügynökség.

Emmanuel Macron francia elnök a hadseregnek szóló hétfő esti üzenetében azt írta: számít a testület fokozott óvatosságára és kellő visszafogottságára, ha esetleg belekeveredne az orosz–ukrán konfliktusba.

„Tudom, hogy számíthatok arra: feladataik végrehajtása során fokozott óvatosságot és az esetleges beavatkozásokkor kellő visszafogottságot tanúsítanak” – írta a levélben, amelynek részleteit az elnöki hivatal tette közzé.

Emmanuel Macron az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz inváziót a Szovjetunió vége óta az orosz rezsim legsúlyosabb és leggátlástalanabb hatalmi megnyilvánulásának nevezte, emlékeztetve arra, hogy a francia erőknek

rendszeresen voltak súrlódásai az orosz reguláris és irreguláris erőkkel

az Atlanti-óceánon, a Közel-Keleten, a Földközi-tengeren és Afrikában. Arra is emlékeztetett, hogy az orosz államfő a minap különleges készültséget rendelt el az orosz elrettentő erőknél.

„Az orosz rezsim az erőt vállaltan a véleménynyilvánítás módjaként használja a nemzetközi kapcsolataiban, akkor is ha senki nem fenyegette vagy támadta meg. Most ismét a katonai agresszióhoz nyúlt Ukrajnával szemben, és Ukrajnán keresztül a szabadság, a szuverenitás, a jog, az adott szó és a demokrácia elvei ellen, amelyeket Európa és szövetségesei képviselnek” – fogalmazott a közlemény szerint Emmanuel Macron.    

„Ebben a nagyon feszült helyzetben Franciaország ismét számíthat a hadseregére” – fogalmazott az államfő, aki kifejezte bizalmát és háláját a francia katonák elkötelezettsége iránt.

Borítókép: Sportközpontból kialakított óvóhelyen alvó emberek a délkelet-ukrajnai Mariupolban  Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka