időjárás 4°C Natália 2022. december 9.
logo

Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Forrás: MTI
2022.03.06. 07:57 2022.03.06. 09:08
Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Ukrajnában maradnak a Klicsko testvérek · Az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni · Beszünteti oroszországi tevékenységét a Szabad Európa Rádió · Bennett a Putyinnal folytatott megbeszéléséről tájékoztatta Scholzot · Mariupol humanitárius blokád alatt áll · Kanada felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot · A Visa és a Mastercard felfüggeszti oroszországi tevékenységét · Zelenszkij harcra buzdítja az ukránokat

Klicsko testvérek: Ukrajnában maradunk!

Vitalij Klicsko, kijevi polgármester és öccse, Volodimir Klicsko Ukrajnában akarnak maradni és tovább harcolni az orosz csapatok ellen.

A két profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok a Welt am Sonntag című német, vasárnaponként megjelenő hetilapnak nyilatkozott.

Vitalij Klicsko úgy fogalmazott, hogy „igazán kínos” lenne számára, ha megválasztott polgármesterként elhagyná a hazáját ebben a helyzetben.

Ha most elmennék, az árulás volna, és nem tudnék többet tükörbe nézni – jelentette ki a kijevi polgármester.

A legendás ökölvívótestvérek szerint az ukrán katonák és civilek harci szelleme töretlen.

Megható látni, hogy embereink hogyan harcolnak a jogukért – mondta Vitalij Klicsko.

Nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem a világbékéről. Ha az egyik atomerőművünk felrobban, az Európa végét jelentheti  – húzta alá Volodimir Klicsko.

Az Instagram üzenetküldő szolgáltatáson angol nyelven megjelent egyik videóüzenetükben felszólították a világ vallási vezetőit, így Ferenc pápát és a dalai lámát is Ukrajna támogatására.

Jöjjenek Kijevbe, mutassák ki szolidaritásukat az ukrán néppel!  – mondták a testvérek. 

Hozzátették, hogy a drámai történések Ukrajnában megkérdőjelezik az emberiesség fogalmát.

Lerombolt híd alatt várakoznak az Irpiny folyón átkelni szándékozó emberek a Kijev közelében lévő Irpinyben 2022. március 4-én Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti

Az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni

Az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, 150 kilométerre délre Kijevtől – közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar.

Az orosz csapatok a hadművelet eddigi menete során az ukrán energetikai infrastruktúra számos létesítményét semmisítették meg, támadták meg vagy foglalták el. Az orosz ellenőrzés alá vont létesítmények közé tartozik a zaporizzsjai atomerőmű, amely a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét biztosítja.

Az ukrán vezérkari jelentés szerint az orosz erők nem próbálkoztak meg Kijev délnyugati külkerületeibe betörni. A fővárosban azonban vasárnapra virradóra többször is légiriadót rendeltek el. Az orosz csapatok mindemellett a Kijev környéki Brovari települést a Boriszpili nemzetközi repülőtérrel összekötő autópálya felé próbálnak előre törni.

A Kijevtől mintegy hetven kilométerre északkeletre lévő Kozelec település térségéből is orosz csapatmozgásokat jelentettek.Az orosz csapásmérő erők fő célja továbbra is Kijev, a keleti Harkiv és a déli Mikolajiv városok körülzárása.

Az ENSZ legfrissebb összesítése szerint 351 civil vesztette életét és 707-en sebesültek meg az orosz hadművelet február 24-i kezdete óta. Az áldozatok tényleges száma ugyanakkor ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy a világszervezet csak  független forrásból származó, ellenőrizhető adatokat tesz közzé.

David Arahamija, aki az ukrán delegációt vezeti az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalásokon, vasárnapra virradóra Facebook-oldalán arról írt, hogy a nap folyamán humanitárius folyosót nyithatnak Harkiv városába. A tárgyalások harmadik fordulója várhatóan hétfőn folytatódik.

Beszünteti oroszországi tevékenységét az Egyesült Államok által finanszírozott Szabad Európa Rádió

– közölte szombat este Jamie Fly, a RFE/RL elnöke.

Fly egyebek között a rádió ellen indított csődeljárással, az orosz rendőrség újságírókkal szembeni fellépésével és a pénteken elfogadott, rémhírterjesztést és a szankciófelhívást büntető orosz törvénnyel indokolta a döntést. 

Mint fogalmazott, a rádióra a döntést rákényszerítette „a Putyin-rezsim igazság elleni támadása”. Hozzátette, hogy külföldről folytatják Oroszország katasztrofális ukrajnai inváziójának tudósítását.

A Szabad Európa Rádió helyi irodája 1991 óta működik Oroszországban. 

A Kreml, amely kétségbeesetten próbálja gátolni az orosz állampolgárokat abban, hogy megtudják az igazságot az Ukrajnában indított illegális háborúról, újságíróink évek óta tartó fenyegetését, megfélemlítését és zaklatását követően most becsületes újságírókat bélyegez árulókként – jelentette ki Fly.

Az új sajtótörvényre válaszul számos nemzetközi sajtóorgánum és hírügynökség, köztük az amerikai CNN, a brit BBC, a kanadai CBC, az olasz RAI, a német ARD és ZDF, valamint a Bloomberg függesztette fel részben vagy egészben oroszországi tevékenységét.

Miért támadta meg Oroszország Ukrajnát?

Mit akar Putyin, mi a célja? Az okok között Ukrajna történelme, földrajzi elhelyezkedése, gazdasági szempontok és még Oroszország demográfiai helyzete is szerepel.

Bennett a Putyinnal folytatott megbeszéléséről tájékoztatta Scholzot

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombat este, moszkvai látogatását követően a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése tartalmáról tájékoztatta Olaf Scholz német kancellárt Berlinben.

A kilencvenperces beszélgetés központjában a kormányfő Putyin elnökkel szombaton folytatott moszkvai egyeztetésének eredményei álltak– közölte vasárnapra virradóra Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.

Elmondta: Bennett és Scholz tartani fogják a kapcsolatot az ügyben. A közlés szerint a két politikus minden erővel azon lesz, hogy a lehető leghamarabb véget érjen az ukrajnai háború.Bennett a Putyinnal folytatott háromórás tárgyalása után azonnal Berlinbe repült. 

Szerdán Scholz Jeruzsálemben járt kancellári beiktatása utáni első hivatalos izraeli látogatásán.

Bennett és Putyin Moszkvában megbeszélte az Ukrajnában zajló háború kérdéseit, benne az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeit az izraeli sajtó szerint.Bennett a tárgyalások tartalmáról telefonon értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki korábban többször is személyes közvetítésre kérte fel őt Oroszországgal.

Tűz pusztít egy épület tetőszerkezetében egy orosz támadást követően a Kijev közelében lévő Irpinyben 2022. március 4-én Fotó: MTI/AP/Oljakszandr Ratusnyak

Mariupol polgármestere: humanitárius blokád alatt áll a város

A dél-ukrajnai Mariupol humanitárius blokád alatt áll – jelentette ki szombat este a kikötőváros polgármestere az ukrán televízió műsorában.

Vadim Bojcsenko szerint az orosz csapatok elvágták a várost ellátó mind a tizenöt áramvezetéket, így Mariupolban már ötödik napja nincs áramszolgáltatás. Mivel a hőerőművek áramot igényelnek, ezért az emberek fűtés nélkül maradtak a hidegben.

Áram nélkül a távközlési hálózat is összeomlott. A polgármester szerint a város vízellátását biztosító fővezetéket még a harcok előtt elvágták, és a tartalékrendszer is felmondta a szolgálatot. 

Mint fogalmazott, az orosz fél módszeresen leválasztotta a várost mindenféle szolgáltatásról, hogy így növelje a belső nyomást.

Bojcsenko állítása szerint a bombázás és a tüzérségi támadások következtében ezrek sebesültek meg a 440 ezres lakosú városban. 

A polgármester elmondta, hogy a város romokban hever, hatalmas a pusztítás.

Az a Mariupol, amelyet ismertek, már nincs– mondta.

Csütörtökön a két fél humanitárius folyosók megnyitásáról állapodott meg, hogy a polgári lakosság elhagyhassa az ostromlott ukrán városokat, bár Mariupolnál szombat délután újra harcok törtek ki. A konfliktus szereplői egymást hibáztatták a korlátozott tűzszünet megsértése miatt.

Bojcsenko azt állította, hogy az orosz hadsereg lövéseket adott le arra a búvóhelyre, ahová a feltankolt buszokat rejtettek el, amelyeken az embereket akarták evakuálni a humanitárius folyosókon. Mint mondta, az ötven buszból mindössze húsz maradt.

A következő kimenekítési lehetőségig talán már nem is lesznek többé járműveink– tette hozzá.

Bojcsenko közölte, hogy egy humanitárius folyosóért fohászkodik, hogy ki lehessen vinni az időseket, nőket és gyerekeket a városból.Segítsetek és mentsétek meg Mariupolt! – intézte szavait a nemzetközi közösséghez a város polgármestere.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel. Mikroblogján az ukrán elnök azt írta, megvitatták a biztonsági helyzetet, az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi támogatást és az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását.

Kanada felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot

Kanada vasárnap felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot, amíg „kereskedelmi szállítóeszközökkel erre még lehetőségük van” a kiszámíthatatlan biztonsági helyzetben, amely váratlanul rosszabbra is fordulhat.

A repülőjáratok elérhetősége rendkívül korlátozott, […] nagykövetségünk lehetősége, hogy konzuli szolgáltatást nyújtson adott esetben, szintén korlátozottá válhat– olvasható a kanadai külügyminisztérium utazási figyelmeztetésében.

Kanada számos nyugati országhoz hasonlóan komoly gazdasági szankciókkal sújtotta Oroszországot február 24-én indított ukrajnai agressziója miatt.

Visa és a Mastercard felfüggeszti oroszországi tevékenységét

A Visa és a Mastercard kártyakibocsátók felfüggesztik oroszországi tevékenységüket az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt –  jelentette be szombat este a globális fizetési technológiákra szakosodott két társaság.

A Visa közleménye szerint ügyfeleivel és partnereivel egyeztetve a napokban le fog állítani minden tranzakciót Oroszországban. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország területén kívül működő pénzintézetek által kiállított Visa-bankkártyák nem fognak többé működni Oroszországban, illetve az orosz bankok által kiállított bankkártyák sem külföldön.

A Mastercard hasonló bejelentést tett, hogy megszünteti az orosz bankok által kiállított bankkártyák hálózati támogatását. Hozzátette, hogy a külföldön kiállított Mastercard bankkártyák nem fognak működni az orosz üzletekben, illetve ATM-ekben.

A Visa és a Mastercard már korábban felfüggesztették tranzakcióikat a nyugati szankciós listára került orosz bankokkal. A Wall Street Journal című amerikai lap nemrég közölte, hogy 2020-ban Oroszországban a bankkártyás fizetések mintegy 74 százalékát a Visa és a Mastercard hálózatán keresztül bonyolították.

A legnagyobb orosz bank, a Sberbank szombat este közölte, hogy ezek a szankciók nem fogják érinteni az általa kibocsátott bankkártyák Oroszországon belüli használatát.

 Ezek a döntések nem fogják befolyásolni a Sberbank Visa- és Mastercard-kártyáit belföldön – szögezte le a bank állásfoglalásában.

Tankcsapdákat szerelnek össze helyi lakosok Lvivben 2022. március 4-én Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz

Zelenszkij harcra buzdítja az ukránokat

Harcra buzdította honfitársait az orosz csapatok ellenében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.

Ki kell mennünk! Harcolnunk kell! Amikor csak lehetőségünk nyílik rá– hangoztatta Zelenszkij, mondván, hogy az orosz csapatokat ki kell űzni az országból.

Kijelentette: az ukránoknak ki állniuk, ahogy azt Melitopol, Berdianszk és Herszon városokban is tették, és „ki kell űzniük ezt a rosszat a városainkból”.

Az utóbbi napokban több jelentés is volt arról, hogy ezekben a városokban egyszerű, fegyvertelen emberek szembeszálltak orosz alakulatokkal.Zelenszkij hangsúlyozta, mivel a helyi lakosok így cselekedtek, ezért a megszállás is csak átmeneti lehet.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy nagyon fontos megakadályozni a luhanszkihoz és donyeckihez hasonló újabb „népköztársaságok” megalakulását. Mint mondta, az ilyen helyeken nem lehet normális életről beszélni, az ottani emberek térdre vannak kényszerítve.

Zelenszkij mindemellett oroszul szólt az önhatalmúlag kikiáltott szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságokhoz”.

Ha emlékeiteket nem sikerült propagandával végleg kitörölni, szemeitek nincsenek csukva a félelemtől, akkor harcoljatok jogaitokért, a szabadságért és Ukrajnáért! – mondta az ukrán elnök.     

Beszélt arról is, hogy sok ottani azt gondolja, Ukrajna gyűlöli őket és a kijevi vezetés lerombolja városaikat. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy a Donyec-medence lakói mindig is ukránok voltak és maradnak.

Borítókép: Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata által közreadott kép egy lelőtt orosz repülőgép maradványairól az észak-ukrajnai Csernyihivben 2022. március 5-én (Fotó: MTI/EPA/Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata)

Háború Ukrajnában

Putyin: Moszkva jogosan indította a „különleges hadműveletet”

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.