Még azt sem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy honnan származik a gép. Kijev következetesen tagadja, hogy köze lenne az incidenshez, de horvát sajtóértesülések szerint az első vizsgálatok is megerősítették, hogy ukrán eszközről van szó. Erre utal az is, hogy a Tu–141-est már csak az ukrán hadseregben alkalmazzák bizonyítottan – bár ettől még az oroszok reaktiválhattak egyet. Ennél is meggyőzőbb bizonyíték, hogy a robotrepülő Ukrajna irányából érkezett,
de hatótávolsága nagyjából ezer kilométer, az oroszok által uralt területekről tehát aligha érhetett volna el Zágrábig.
Visszatérő kérdés még, hogy ha a gép több NATO-tagállam, így Románia, Magyarország majd Horvátország légterén is átrepült, miért nem lőtte le a légvédelem? A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatásából tudjuk, hogy az eszközt a magyar radarok is észlelték, és végig szemmel tartották. A NATO integrált légvédelmi rendszerének ilyen helyzetekre alkalmazott eljárásai, a jelenlegi harcérintkezési szabályok, az adott pillanatban rendelkezésre álló képességek viszont nem nyilvánosak. Elképzelhető, hogy az azonosított célpontot nem ítélték veszélyesnek, ezért szándékosan hagyták „kirepülni”, megsemmisítése ugyanis akár nagyobb kockázatot is jelenthet, hiszen roncsai lakott területre hullva a civil lakosságot veszélyeztethetik.
Horvátországban a tisztánlátást nehezítik a belpolitikai csatározások is.
Zoran Milanovic államfő többször összekülönbözött az Andrej Plenkovic vezette kormánnyal; már a háború kirobbanása előtt többször hangot adott például annak a meggyőződésének, hogy Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, mire a miniszterelnök nem győzött visszakozni. Az ellentétek az „eltévedt robotrepülőgép” ügyében is kiütköznek, az elnök tegnap is keményen bírálta a kormányt, amiért a hivatalos vizsgálatok lezárulása előtt hoz nyilvánosságra megalapozatlan következtetéseket.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!