Moszkva nem sok jót ígér a külföldről Ukrajnába érkező zsoldosoknak

Néhány napja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívást intézett az idegenlégiósokhoz, hogy „csatlakozzanak Ukrajna, Európa és a világ védelméhez”, és harcoljanak az ukránok oldalán az orosz agresszióval szemben, Moszkva azonban óva intett: „hétszer is gondolja meg”, aki Ukrajnába akar utazni, mert ha fogságba esnek, nem sok jóra számíthatnak. Az orosz figyelmeztetésnek van alapja, mégpedig a zsoldosság modernkori értelmezésének nemzetközi jogi keretet adó genfi egyezmény, amely kimondja: a fegyveres konfliktusokban pénzért részt vállalókra nem terjed ki a hadifoglyokra vonatkozó jog, illetve hogy részvételükért akár büntetőjogi felelősségre is vonhatók.

A tábornok szerint egyébként az amerikai Academi, Cubic és Dean Corporation zsoldosszervezet tagjai körében folyik toborzás, emellett pedig arra is rámutatott, hogy Nagy-Britannia, Dánia, Lettország, Lengyelország és Horvátország engedélyezte állampolgárainak, hogy rész vegyenek az ukrajnai harcokban.

A tábornok által említett szervezetek hivatalos megnevezése katonai szolgáltató cég (private military contractor – PMC), amelyek szolgáltatásai már több mint egy évtizede elérhetők, és egyre több ország alkalmazza is őket, hogy ezzel „tehermentesítsék” a reguláris hadseregeket. 

Egy tanulmány szerint például az Egyesült Államok az iraki háború során legalább 180 ezer zsoldost szerződtetett 600 különböző PMC-től, de Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Afganisztánban is több száz zsoldos fordulhatott meg az elmúlt évtizedben.

A zsoldosság modern kori értelmezésében egyébként az 1949. augusztus 12-én kötött genfi egyezmény, illetve annak az 1977-es kiegészítése, a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló jegyzőkönyv tekinthető irányadónak, amely külön cikkelyben foglalkozik a zsoldosokkal. 

Eszerint zsoldos az, aki

• pénzért vesz részt egy fegyveres konfliktusban, de nem tartozik a megbízó ország fegyveres erőihez;
• részt vesz fegyveres összecsapásban;
• többet keres, mint az állam saját katonái;
• nem állampolgára a konfliktusban részt vevő országoknak;
• egy fegyveres konfliktus során nem tartja be az ország vonatkozó törvényeit.

A cikkely talán legfontosabb része, hogy a zsoldosokra nem terjed ki a hadifoglyokra vonatkozó jog, illetve hogy részvételükért akár büntetőjogi felelősségre is vonhatók.

Az egyezmény alapján tehát olyan személy tekinthető zsoldosnak, aki kifejezetten fegyveres összetűzés céljából, pénzbeli juttatás fejében – amely meghaladja az érintett fél fegyveres erőinél szolgáló, hasonló rangú és hasonló feladattal megbízott harcosoknak ígért vagy fizetett összeget – áll egy olyan csoport szolgálatába, amelyhez a megkötött szerződésen kívül más kapcsolat nem fűzi.

Van azonban ezen kívül egy másik nemzetközi szabályozás is a zsoldosokra vonatkozóan: az Afrikai Unió által 1977-ben készített, majd 1985-ben hatályba lépett Egyezmény a zsoldosok felszámolásáért Afrikában nevet viselő dokumentum kimondja, hogy amennyiben egy zsoldos fogságba esik, miközben egy adott térségben teljesít – nem állami szereplőként – szolgálatot, akkor nem vonatkozik rá a genfi egyezmény jegyzőkönyvének a háborús foglyokra vonatkozó része. 

Oroszországnak szintén nagy múltja van az úgynevezett PMC-k alkalmazásában: a közvetlenül nem az orosz hadsereghez tartozó, de az orosz belügyminisztériummal szoros kapcsolatot ápoló  Vnyevedomsztvenaja Ohrana nevű privát biztonsági cég katonáinak szakértők szerint nagy szerepe van a Krím félsziget oroszok általi 2014-es megszállásában.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Presslab/Shutterstock)