− Az ukránoknak megvan a kellő bátorságuk, hogy megvédjék hazájukat, Európát és civilizációnk alapvető értékeit. Azonban ez a háború nem csak Ukrajnáról szól. Ez az Európa elleni háború kezdete. Európa egysége ellen, az emberi jogok ellen, az együttélés minden szabálya ellen − fordult videóüzenetében az európai emberekhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ezt követően hozzátette: minden harcolni vágyó, harci tapasztalattal rendelkező személy csatlakozását szívesen fogadja az ukrán haderő.
Egy 2016-ban elfogadott elnöki rendelet szerint külföldieknek lehetőségük van beállni a hadsereg soraiba, a csütörtök hajnal óta tartó orosz invázió miatt most erre külön fel is szólította őket Zelenszkij.
Ennek kapcsán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy nemzetközi légió felállításáról közölt bejegyzést Twitter-oldalán:
A 2014 óta tartó ukrán válság nyolc éve alatt már eddig is több ezer külföldi csatlakozott mindkét fél soraiba, Moszkvát leginkább a Szovjetunió volt tagállamainak lakosai támogatják, Kijev pedig Európából és az Egyesült Államokból számíthatott a legtöbb önkéntes jelentkezőre − számolt be az amerikai BuzzFeed híroldal.
Emellett olyan országokból, melyek történelmükből fakadóan alapvetően rossz viszonyt ápolnak Oroszországgal, vagy jelenleg is valamilyen konfliktusban állnak Moszkvával − például a balti államok, Lengyelország vagy éppen Grúzia − is sokan csatlakoztak az ukrán haderő soraiba.
− Az Ukrajna területén működő grúz nemzeti légióba 2014 óta már több mint háromszázan jelentkeztek, a mostani helyzet következtében pedig jelentősen megnövekedett az érdeklődők száma − mondta Mamuka Mamulasvili, a zászlóalj vezetője. Ő maga a grúz hadseregben is szolgált, fiatalkorában harcolt már az oroszok ellen az abháziai konfliktus során. A külföldi harcosok indokai a csatlakozásra változatosak, sokan kalandvágyból vagy pénzért, mások értékek és elvek miatt harcolnak Ukrajna mellett.
− Segíteni akarok nekik a szuverenitásuk és területi integritásukért folytatott harc során
− fogalmazott a brit Aiden Aslin, aki még 2018-ban döntött úgy, hogy beáll az ukrán hadsereg soraiba.
A mostani háborús helyzet következtében az európai államok szélsőjobboldali szervezetei is mozgósításba kezdtek Oroszország ellen.
Az elmúlt napokban több − többek között finn és francia − paramilitáris mozgalom is arra szólította fel tagjait és szimpatizánsait, hogy csatlakozzanak az Ukrajna védelméért folytatott háborúba.
Ezen harcosok leginkább a rettegett Azov zászlóalj soraiban vehetik fel a harcot az orosz egységek ellen, a 2014-ben alapított alakulat Mariupol visszafoglalásában betöltött döntő szerepe miatt tett szert nagy hírnévre. A szélsőjobboldali szervezetek nemcsak harcosokkal, de adományokkal is hozzájárulnak a Moszkva elleni fellépéshez.
A mozgalmak tevékenysége azonban több veszélyt is rejt magában.
− Az instabilitás Ukrajnában ugyanolyan lehetőséget biztosít a szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek számára, melyet Afganisztán, Szíria vagy Irak jelentett a dzsihadistáknak
− mutatott rá Ali Soufan, a téma szakértője az amerikai The New York Times napilap hasábjain. Tagjaik ezekben a helyzetekben katonai gyakorlatot és tapasztalatot tudnak szerezni, melyet aztán később, akár saját államaikkal folytatott szembenállás során kamatoztathatnak. Ezenfelül pedig a szervezetek Oroszországgal szembeni fellépése erősíti Vlagyimir Putyin narratíváját, miszerint az ukrán kormány fasiszta és neonácikból áll.
Borítókép: Az Azov zászlóalj harcosai ukrán civileket képeznek ki Kijevben (Fotó: Reuters/Gleb Garanich)
Orosz–ukrán háború
