Hogy a fegyverek mellett manapság hírekkel, fotókkal és videókkal vívják a háborút, nem kérdés. Hogy az oroszok dezinformációk garmadájával próbálják megvezetni a nyugati közvéleményt, az sem. Ugyanez természetesen pepitában is működik, az ukrán vezetés mindent megtesz azért, hogy minél nagyobb támogatást szerezzen az oroszok ellen vívott védekező harcához. Amit kell, felnagyít, más dolgokat pedig elhallgat. Érthető hát, hogy a szlovák kormány minden eddiginél szigorúbb információs törvényekkel próbálja meg elejét venni az álhírek terjedésének, csakhogy a megvalósítás igen sutára sikerült.
A péntek éjjel elfogadott, majd szombat reggelre már a köztársasági elnök által is ellenjegyzett törvénymódosítás lényege, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) hatáskörébe utalta az álhírek kiszűrését és az azt terjesztő médiumok és személyek szankcionálását. Ellenzői ugyanakkor attól félnek, állami cenzúra jöhet Szlovákiában, mert az ellenőrzéssel megbízott NBÚ pusztán saját hatáskörében meghozott döntéssel blokkolhat majd hírforrásokat.
Azt számos felmérés alátámasztja, hogy a pánszláv eszméknek köszönhetően a szlovák közvélemény jelentős része ma is erősen oroszpárti, több szlovák hírportál valóban az orosz narratívának megfelelően tálalta az elmúlt napok eseményeit. Csakhogy a rosszul szövegezett törvénymódosítás annyira zavaros, hogy egyelőre sem az ellenőrzés formájáról, sem a szankciókról nem tudni sokat. Egyedül a blokkolás mikéntje ismert pontosan. A hivatal kezdeményezésére egyrészt az internetes szolgáltatón keresztül üthetik ki az álhíreket terjesztő weboldalakat, másrészt a weblapnak „fizikailag” helyet biztosító doménszolgáltatón keresztül kérhetik működésének felfüggesztését. A blokkolás legfeljebb úgy előzhető meg, ha a kiadott határidőn belül a médium törli az NBÚ által álhírnek minősített anyagot. Ha nem, jöhet a lekapcsolás. Fellebbezésnek ugyan lesz helye, de annak elbírálásáig nem oldják fel a már korábban elrendelt tiltást.
A hivatalos megfogalmazás szerint olyan káros tartalmakat blokkoltathat majd az NBÚ, amelyek kiberbiztonsági incidenseket idézhetnek elő. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy mitől is lesz egy tartalom káros. A válasz csak újabb kérdéseket nyit meg. A törvénymódosítás ezt annyival intézi el, hogy minden olyan tartalom károsnak minősül majd, amely a veszélyes dezinformációk és a hibrid fenyegetés minden egyéb formáinak terjedéséhez hozzájárul. Ez azonban újabb problémákat vet fel. Mi alapján döntik majd el a hivatal illetékesei, mi minősül álhírnek? Ha orosz forrásból származik az információ, automatikusan álhírről van szó? Ukrán forrásból nem érkezhet álhír? Ez csak néhány a tisztázatlan és tisztázhatatlan kérdések közül.
Az NBÚ igyekezett reagálni az ellenzék aggályaira. Közleményükben elismerték, a dezinformáció fogalma korábban valóban nem volt definiálva a szlovák jogrendben, így, jobb híján, az Európai Unió vonatkozó dokumentumai alapján járnak majd el. Ez annyit tesz, hogy dezinformációnak számít minden hamis vagy manipulált szöveg, kép, videó és hanganyag, melynek célja a megtévesztés és a károkozás. Az NBÚ egyébként mindmáig nem közölte, miként terveznek eljárni a gyakorlatban. Annyit tudni csak, hogy a szerv ugyan eljárhat majd saját hatáskörben, de információikat, azaz a tulajdonképpeni „feljelentést” főként a szlovák titkosszolgálat, a rendőrség és a katonai elhárítás szolgáltatja majd.
