A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a harminc államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően szerdán. Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig. Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki. A főtitkár közölte:
a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez.
„Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak. Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat. Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz – közölte.
Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától
– fogalmazott.
Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és követelnie kell a háború azonnali befejezését – tette hozzá. A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette: el kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között. „Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút” – fogalmazott. A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a védelmi kiadások fokozása mellett, mert – mint mondta –, ahogyan azt az ukrajnai háború is megmutatta, a békét nem vehetjük magától értetődőnek. Stoltenberg közölte továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. március 23-án, egy nappal a védelmi szervezet tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozója előtt (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Orosz–ukrán háború 
