Moldovai elnök: most még inkább csatlakozni akarunk
Ami a szovjet utódállamokat illeti, Moldova és Grúzia is azzal érvel a gyorsított EU-csatlakozásuk mellett, hogy az ukrán háború jelentette „új realitás” helyezi őket lépéskényszerbe. Maia Sandu moldovai elnök szerdán Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos társaságában tartott sajtótájékoztatót Chisinauban, ahol kendőzetlenül arról beszélt: az EU most a biztonságot jelentené a mindössze két és fél milliós ország számára. Árulkodó, eredetileg mind Moldova, mind Grúzia csak 2024-ben terveztek volna egyeztetésekbe kezdeni az EU-tagjelöltségről az unióval.
Közös pont, hogy mindkét ország biztonságpolitikai harapófogóban van: a kilencvenes évek elején függetlenedő Moldovától elszakadt a Dnyeszter Menti Köztársaság, egy máig orosz befolyási övezet, amely azonban hivatalosan Moldovához tartozik. Hasonló a helyzet a hivatalosan Grúzia részének tekintett Abháziával és Dél-Oszétiával. Ukrajna megtámadásával egy időben a Dnyeszter Menti Köztársaságban is gyakorlatba kezdett az ott lévő orosz haderő. Moldova vezetése azóta is folyamatos kapcsolatban van a nyugati szövetségesekkel, tartva attól, hogy Ukrajna után ők lesznek a következő célpont.
Emlékezetes az is, hogy több EU-ország is felkarolta nemrég az integrációs törekvéseket: Románia például mind Ukrajna, mind Moldova, mind Grúzia csatlakozását szorgalmazza. Egy nyolcpárti, kelet-közép-európai kezdeményezés Ukrajna tagjelöltségét sürgeti – utóbbihoz hazánk is csatlakozott a mielőbbi béke érdekében.
A tagjelölti státushoz, mi több, az EU- csatlakozáshoz azonban az uniós tagállamok teljes egyetértésére van szükség.
Borítókép: Várhelyi Olivér és Josep Borrell Moldovában tárgyalnak (Forrás: Európai Bizottság)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!