Az uniós keleti partnerség két országa, Moldova és Grúzia is jelezte, hogy az ukrán események fényében csatlakozási kérelmet nyújt be az Európai Unióhoz.
A francia EU-elnökség csütörtök délutánig még nem erősítette meg, hogy megkapta a kérelmeket, de nevük elhallgatását kérő diplomaták szerint való igaz, hogy mindkét keleti állam szorosabb integrációs babérokra tör. Írtunk róla: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten írta alá, majd küldte Brüsszelbe Ukrajna EU-s csatlakozási kérelmét, mondván: az ukrán katonák jelenleg egész Európáért harcolnak, ami feljogosítja az országot arra, hogy új, különleges eljárás formájában kérje az azonnali EU-tagságot. Az uniós intézmények vezetői kellő óvatossággal kezelték a kérést: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azóta többször kijelentette, hogy véleménye szerint jelenleg nincs meg a szükséges egyhangúság az EU bővítéséhez, ám hajlandó vitára bocsátani a kérdést az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. Ismert az is, hogy kedden az Európai Parlament állásfoglalásban szorgalmazta Ukrajna tagjelöltségét.
Ami az Európai Bizottságot illeti, csütörtöki tájékoztatójukon megerősítették, hogy előbb az Európai Tanácsnak kell tárgyalnia a bővítés ügyét – a szabályok szerint a jelentkező ország átfogó vizsgálatával az Európai Bizottságot a tagállamok bízzák meg. A brüsszeli testület szóvivője mindenesetre
elutasította a felvetést, hogy Brüsszel keletre „terjeszkedne”: mint fogalmazott, a jelentkezések sora sokkal inkább azt jelzi, hogy az európai békeprojekt népszerű.
E sorok írásakor Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartozik az EU tagjelöltjei közé: emlékezetes, a minap Recep Tayyip Erdogan elnök kifogásolta, hogy az unió országai a 2005 óta tárgyaló Törökország esetében nem mutatnak hasonló érzékenységet. Csütörtökön a nyugat-balkáni országok brüsszeli tudósítóinak kérdésére az Európai Bizottság újfent nyomatékosította azt is, hogy
a keleti jelentkezési dömping nem jelenti, hogy az unió kevésbé elkötelezett a Nyugat-Balkán irányába.
Moldovai elnök: most még inkább csatlakozni akarunk
Ami a szovjet utódállamokat illeti, Moldova és Grúzia is azzal érvel a gyorsított EU-csatlakozásuk mellett, hogy az ukrán háború jelentette „új realitás” helyezi őket lépéskényszerbe. Maia Sandu moldovai elnök szerdán Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos társaságában tartott sajtótájékoztatót Chisinauban, ahol kendőzetlenül arról beszélt: az EU most a biztonságot jelentené a mindössze két és fél milliós ország számára. Árulkodó, eredetileg mind Moldova, mind Grúzia csak 2024-ben terveztek volna egyeztetésekbe kezdeni az EU-tagjelöltségről az unióval.
Közös pont, hogy mindkét ország biztonságpolitikai harapófogóban van: a kilencvenes évek elején függetlenedő Moldovától elszakadt a Dnyeszter Menti Köztársaság, egy máig orosz befolyási övezet, amely azonban hivatalosan Moldovához tartozik. Hasonló a helyzet a hivatalosan Grúzia részének tekintett Abháziával és Dél-Oszétiával. Ukrajna megtámadásával egy időben a Dnyeszter Menti Köztársaságban is gyakorlatba kezdett az ott lévő orosz haderő. Moldova vezetése azóta is folyamatos kapcsolatban van a nyugati szövetségesekkel, tartva attól, hogy Ukrajna után ők lesznek a következő célpont.
Emlékezetes az is, hogy több EU-ország is felkarolta nemrég az integrációs törekvéseket: Románia például mind Ukrajna, mind Moldova, mind Grúzia csatlakozását szorgalmazza. Egy nyolcpárti, kelet-közép-európai kezdeményezés Ukrajna tagjelöltségét sürgeti – utóbbihoz hazánk is csatlakozott a mielőbbi béke érdekében.
A tagjelölti státushoz, mi több, az EU- csatlakozáshoz azonban az uniós tagállamok teljes egyetértésére van szükség.
Borítókép: Várhelyi Olivér és Josep Borrell Moldovában tárgyalnak (Forrás: Európai Bizottság)
Orosz–ukrán háború
