Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását indítványozta hétfőre az ukrajnai Bucsában történt vérengzés miatt.

Bucsa, 2022. április 3. Földbe fúródott rakéta a Kijev melletti Bucsában 2022. április 3-án. Az ukrán hadseregnek mintegy 30 települést sikerült visszafoglalni az oroszoktól a fõváros körül. MTI/AP/Rodrigo Abd Fotó: Rodrigo Abd

A Roszkoszmosz felfüggesztette a közös projekteket a nyugati országokkal erkölcsi, etikai okokból. Nem lesz – semmilyen – együttműködés olyan országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak, kiképzőket biztosítanak és politikai támogatást nyújtanak a kijevi fasiszta juntának

– hangsúlyozta Rogozin Telegram-oldalán.

Beszélt arról is, hogy Egyesült Államok érdekelt a legénység részvételével zajló űrkutatási projektek folytatásában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tehet úgy, mintha az űrben minden rendben volna, míg Joe Biden amerikai elnök sértegeti az orosz államfőt, Washington pedig egyebek között hadfelszerelést küld Ukrajnába.

Szlovák kormányfőhelyettes: Szlovákia szükség esetén rubellel fizet az orosz gázért

Szlovákia szükség esetén inkább vállalja a Moszkva által támasztott fizetési feltételeket, és rubelben egyenlíti ki az orosz gázimportot, mintsem ártson saját gazdaságának – jelentette ki vasárnap Richard Sulík szlovák kormányfőhelyettes és gazdasági miniszter.

Nem szabad, hogy elzárják a gázt. Ezért azt mondom: ha a feltétel az, hogy rubelben fizessünk, akkor rubelben fogunk fizetni, még akkor is, ha egyeseknek ez túl gyakorlatias álláspontnak tűnik

– mondta Sulík a szlovák közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában.

A miniszter kiemelte, hogy

szerződésszegésként minősíthető Oroszország fizetési feltétele, de a szlovák gazdaság nem mondhat le teljes mértékben az orosz gázról.

Emlékeztetett mindenkit, hogy Szlovákia gázimportjának 85 százalékát jelenleg Oroszországból kapja. Mindemellett hangsúlyozta, hogy dolgoznak az energetikai függőség csökkentésén a többi között cseppfolyósított földgáz behozatalával, ehhez a műszaki feltételek megteremtése azonban még éveket vehet igénybe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben „barátságtalannak” minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – csak rubelben fogadják el a földgáz árát. Válaszul erre a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoport kormányai felszólították az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat arra, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért.

Az orosz hatóságok március 31-ig ígérték a rubelfizetésre történő átállás összes részletének kidolgozását. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: akkor sem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát.

Zelenszkij: A Bucsában történteknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki

A Bucsában történt bűncselekményeknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki, tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Mint mondta, azokon a helyeken

még több halott lehet és bántalmazás történhetett. Mert ez az orosz hadsereg természete, amely az országunkba jött. Olyan embertelen teremtmények, akik nem tudnak másként cselekedni

– hangoztatta Zelenszkij.

Beszélt arról is, hogy Ukrajnának elvileg nem is kellett volna kérnie a fegyvereket külföldi partnereitől.

Mert minden szükséges fegyverzetet kérés nélkül a rendelkezésünkre kellett volna bocsátaniuk. Mert pontosan tudták, milyen vész közeleg és az mit hoz magával

– tette hozzá az ukrán elnök.

Ukrán hivatalos közlések szerint a településen tömegsírra is bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg.

Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket, míg Kijev az orosz csapatokat vádolja ártatlan civilek lemészárlásával.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap este közölte a Twitter-oldalán közzétett videóüzenetében, hogy elégtelennek találja a bucsai atrocitások nyomán tervezett újabb uniós szankciókat.

A jelen helyzet szerint ez elégtelen válasz Oroszország bűncselekményeire és az orosz agresszióra

– mondta a tárcavezető, miután alkalma volt megvizsgálni a büntetőintézkedések tervezetét.

Szigorítani kell az uniós szankciókat

– jelentette ki Kuleba. Különös tekintettel az orosz olaj, gáz és szén embargóját szorgalmazta, az európai kikötők lezárását az orosz termékek előtt, valamint újabb orosz bankok kizárását a SWIFT globális fizetési rendszerből. Ugyanezt követelte a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoporttól is.

A szatellit képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég közlése szerint a térségről készült műholdfelvételek egy 13,5 méter hosszú árkot mutatnak egy ukrán templomhoz tartozó telken, ahol a tömegsírt találták.

A Maxar Technologies szerint az árokásási munkák első jeleit március 10-én észlelték a műholdképeken. A Reuters hírügynökség nem tudta független forrásból ellenőrizni a felvételek hitelességét.

Hétfőre virradóra több ukrán városból jelentettek légicsapásokat

Az Ukrajinszka Pravda című helyi hírportál Szerhij Nadal polgármesterre hivatkozva robbanásról számolt be a nyugat-ukrajnai Ternopil városában. Sajtójelentések szerint robbanások zaját lehetett hallani a déli Herszonban és Odesszában is.

Dmitro Sivickij, Szumi körzeti irányításának vezetője szerint az orosz csapatok megkezdték a kivonulást az északkeleti város térségéből. Ugyanakkor még korai lenne a térség felszabadításáról beszélni – mondta hétfőre virradóra közzétett videóüzenetében.

Sivickij, akit az Unian hírügynökség idézett, arról is beszámolt, hogy a múlt héten nagyszámú orosz erőket észleltek a térségben és sok támadás is érte a civileket. Hozzátette, hogy orosz katonai járművek oszlopa haladt az észak-ukrajnai Csernyihiv és Kijev térségéből Oroszország felé, s mostanra több megsemmisült orosz harckocsit és egyéb hadfelszerelést látni a régióban.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának (OHCHR) legfrissebb összesítése szerint az orosz hadművelet február 24-i kezdete óta 1417 civil, köztük 121 gyerek halálát dokumentálták. A világszervezet ezenfelül 2038 sebesültet számlált, akik közül 171-en gyerekek.

Az OHCHR hangsúlyozta, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, mivel az olyan helyszíneken, mint Mariupol és Irpiny, ahol súlyos harcok folynak, még nem lehetett hitelt érdemlően megerősíteni a civil áldozatok számát. A legtöbb, mintegy ezerötszáz polgári halottat Luhanszk és Donyeck térségéből jelentették. Hozzátette, a nagy hatótávolságú robbanófegyverek – nehéztüzérség, rakéta-sorozatvetők – mellett a rakéta- és légicsapások követelik a legtöbb áldozatot.

Zelenszkij helyi idő szerint vasárnap videóüzenetben fordult a 64. Grammy-díjátadó gála résztvevőihez Las Vegasban. A nézőktől azt kérte, hogy minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát.

Mi lehet ellentétesebb a zenénél? Lerombolt városok és meggyilkolt emberek csendje. Töltsétek meg zenétekkel a csendet. Töltsétek meg ma, hogy elmeséljétek történetünket. Támogassatok, amiben csak tudtok. Csak ne legyen csend

– fogalmazott az ukrán elnök.

Borítókép: Földbe fúródott rakéta a Kijev melletti Bucsában 2022. április 3-án. Az ukrán hadseregnek mintegy harminc települést sikerült visszafoglalnia az oroszoktól a főváros körül. (Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)