Kinek a háborúja? (6. rész)

Brüsszel és Putyin egymást szankcionálja, nagy a verseny, hogy ki fagy meg előbb és ki hal éhen.

Brüsszel, 2022. április 28. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. április 27-én, miután a Gazprom orosz gázipari holding leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidõn belül. Von der Leyen kijelentette, hogy a gázszállítás leállítása ismét megmutatta, hogy Oroszország mint gázszolgáltató megbízhatatlan, valamint, hogy az Európai Unió felkészült erre a forgatókönyvre. MTI/AP/AFP pool/Kenzo Tribouillard Fotó: Kenzo Tribouillard

Von der Leyen javaslata olyan, mintha az Európai Bizottság vezetője párhuzamos valóságban élne, mondta Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai műhelyvezetője. A német politikusnak kellene a legjobban tudnia, hogy hazájának legalább akkora szüksége van az orosz kőolajra, mint Magyarországnak. Ráadásul az Ural típusú kénes, savanyú kőolaj feldolgozására állítottuk be a finomítókat, (bár a százhalombattai finomító már képes adriai tengeri kőolaj feldolgozására) tehát még ha máshonnan be is tudnánk szerezni a nyersanyagot, nem oldható meg a feldolgozása. Ha tehát bevezetik az orosz olajimport tilalmát, az ellátás is akadozni fog.

Az olajembargó így az iparra és az ellátásra is súlyos hatást gyakorolna azon túl, hogy a lakosság a pénztárcáján érezné, csökkenne a termelés és gazdasági visszaeséssel számolhatunk.

Az energiadrágulás azonnali inflációgerjesztő hatással jár, nem áll meg az üzemanyagnál, tehát a literenként 700 forintos benzint és 800 forintos gázolajat eredményező hatodik szankciós csomag az egekbe emelné az élelmiszerárakat is. Magyarországon a rezsicsökkentés rendszere, az élelmiszer- és üzemanyag árstop egyenletesen védi a lakosságot a háború okozta drágulástól, de már most látható, mi történik azokban az országokban, ahol eltörölték az ársapkát: hozzánk járnak át tankolni. Tóth Máté szerint Európában nincs egyenletes biztonsági háló az energiaválságra, a tagállamok között széttöredezett a biztonsági struktúra, ezért próbálnak élni a hazai előnyös helyzettel, Magyarország azonban felkészült a szomszédból érkező autósok rohamára is, és külföldi rendszám esetében mennyiségi korlátozást vezetett be, amit tovább lehet szigorítani, ha tömeges visszaélés történik a hazai benzinkutaknál.

A hatodik szankciós csomag tartalmazza az összes orosz bank kizárását a nemzetközi elektronikus kereskedelmi rendszerből (SWIFT).

Tóth Máté szerint ez szintén több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Eddig is komoly elszámolási problémákat okozott a kisebb orosz pénzintézetek kiiktatása, ám ha ez a kör szélesedik, akkor kiszámíthatatlanok a következmények. Tóth Máté emlékeztetett: a magyar Sberbank például számtalan tranzakciót folytatott le a nemzetközi kereskedésben, míg csődbe nem jutott, miután a háborús konfliktus hatására a nemzetközi gazdaság és bankrendszer elfordult az orosz Sberbanktól és csoportjától. Nem itthoni, hanem külső, nemzetközi okokról van tehát szó, azonban a szankciókat kiszabó unió a tagállamokra hagyta a helyzet rendezését.

Oroszország válaszolt

Válaszul Vlagyimir Putyin kiadott egy elnöki rendeletet, amely alapján megtiltja az orosz szankciókkal sújtott külföldi személyekkel és szervezetekkel való üzletkötést és a velük szemben fennálló kötelezettségek teljesítését. A kedden aláírt rendelet szerint tilos továbbá Oroszországból származó nyersanyagokat és termékeket exportálni a feketelistán szereplő személyeknek. Az értékesítési tilalom nemcsak a kőolajra és a földgázra értendő, beletartozik a műtrágya, a gabona és más élelmiszertermékek, sőt, az uránium is felkerült a listára, ami a nukleáris iparban nélkülözhetetlen – hívta fel a figyelmet az Európát sújtó szankció komolyságára Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyvezetője.

A rendelet egyelőre nem írta le pontosan, mely országra és szervezetekre fog vonatkozni, Magyarországot azonban még nem érinti. A részletszabályokat a Duma dolgozza ki majd, tíz napon belül. Az exporttilalom alá eső országok és cégek abból a listából kerülnek majd ki, amelyet Moszkva márciusban bővített, így már 48 vele szemben barátságtalan ország szerepel rajta. Ez jelenleg magában foglalja az Európai Unió valamennyi országát és az Egyesült Államokat, valamint Albániát, Andorrát, Ausztráliát, Dél-Koreát, Észak-Macedóniát, Izlandot, Japánt, Kanadát, Liechtensteint, Mikronéziát, Monacót, Montenegrót, Nagy-Britanniát, Norvégiát, San Marinót, Svájcot, Szingapúrt, Tajvant, Ukrajnát és Új-Zélandot.

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a magyar diplomácia nem felelőtlen üzengetéssel provokálja az orosz felet

– hangsúlyozta Tóth Máté.

Európában azonban láthatóan nem szakmai kormányzás folyik. Pontosan ugyanazt a forgatókönyvet követi Brüsszel, mint amit a Covid-járvány idején alkalmazott, amikor a vakcinabeszerzést politikai megfontolások alapján intézte központi diktátum szerint ahelyett, hogy minél gyorsabban minél több biztonságos oltóanyagot vásároljon az emberi életek megmentéséért. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Európai Unió vezetői nem Oroszországnak üzentek hadat, hanem a saját lakosságuknak.

A szerző a Hír TV Háború Ukrajnában című műsor felelős szerkesztője, a cikk az adásokban elhangzottak alapján íródott.

A sorozat korábbi részei IDE KATTINTVA érhetők el.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP/AFP pool/Kenzo Tribouillard)