Nagyon fájna a magyar társadalomnak Brüsszel olajembargós terve

Két számjegyű hazai infláció, tarthatatlan árplafon, 800 forintos üzemanyagár, közlekedési leállások, benzinhiány, csökkenő lakossági fogyasztás, zuhanó forint, összességében visszaeső gazdaság – szakértői vélemények szerint ilyen következményekkel járhatna, ha Magyarországnak rövid idő alatt le kellene mondania az orosz olajról. A jóslatok a jelek szerint nemigen érdeklik Brüsszelt, Ursula von der Leyen elnök szerda reggel bejelentette, hogy az Európai Bizottság az év végén búcsút intene az orosz olajnak. Sajtóhírek szerint hazánk – Szlovákiával együtt – némi időbeli engedményt kapna. Kérdés, az mire lenne elég.

MOL, olaj, földgáz, olajfinomító, kőolaj, gazdaság, ipar, Százhalombattai dunai finomító Fotó: KURUCZ ÁRPÁD

Azonnal megérezné a magyar gazdaság, ha le kellene válnia az orosz olajról.A változás magasabb inflációt hozna és azt, hogy a magyar lakosság kevesebbet vásárolna, miközben a gazdaság versenyképessége visszaesne, hiszen az orosz olaj elhagyása jelentősen megdrágítaná a termelést – így véli a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A Világgazdaságnak nyilatkozó Regős Gábor szerint egyelőre nem is az a fő kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni az üzemanyagok, vagy mi lesz a rezsicsökkentéssel, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elegendő energiahordozó, amely biztosítja a gazdaság, benne a feldolgozóipar zavartalan működését.

Az azonnali leválás esetén tarthatatlanná válna az árplafon, ami további durva árrobbanást okozna nemcsak az olaj, hanem a finomított termékek piacán is

– ezt a Magyar Bankholding vezető elemzője mondta a Világgazdaságnak. Suppan Gergely úgy látja: átmenetileg üzemanyaghiány is előfordulhatna, ebben az esetben a közlekedés nagy része leállna, így kérdés, hogy az emberek hogyan mennének dolgozni, vagy mi lenne az áruszállítással. Nem beszélve a drágulásról: hiába maximálták Magyarországon novemberben 480 forinton az üzemanyagok árát, egy ilyen döntéssel azonnal 700-800 forintra ugorhatna a benzin és a gázolaj literje.Mindez biztosan felrobbantaná az inflációt, és nem a mostani kilenc-tíz százalékos ütemre kellene számítani, hanem egyből két számjegyű lenne az áremelkedés. Ilyen gazdasági környezetbe a forint sem tarthatná állásait, fizetőeszközünk minden bizonnyal zuhanórepülésbe kezdene.

A Bankholding szakértője ezt azzal egészítette ki, hogy hatalmas ökológiai károkat is okozna, ha a környezetre szinte ártalmatlan vezetékes szállítást át kellene állítani a nagyon szennyező tengerire.

Elvileg az Omisaljból induló Adria-vezetéken nagyrészt pótolható lenne a kiesés, de a tengeri szállítás kényszere durván szennyezné a környezetet

– mondta Suppan Gergely.

Brüsszelt a jelek szerint nemigen érdeklik a lehetséges gazdasági és környezeti hatások. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda reggeli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a hatodik szankciós csomagban az orosz kőolajimport fél éven belüli betiltására tesz javaslatot, annak ellenére, hogy ez több uniós országnak óriási problémát okozna.Azt maga Von der Leyen is elismerte, hogy nem lesz könnyű a leválás, de hangsúlyozta, el kell vágni ezt a „gyökeret”.A bizottsági elnök Magyarországról és Szlovákiáról nem tett említést, pedig e két ország lehet az embargó legnagyobb vesztese – sajtóhírek szerint hazánk Szlovákiával együtt 2023 végéig kapna haladékot.

Kérdés, hogy ennyi idő bármire elég lenne-e. Magyarország erőteljesen függ az orosz szénhidrogénektől, a nyers kőolaj hatvan százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja.A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítói ráadásul kizárólag uráli típusú, azaz orosz nyersolajat tudnak feldolgozni, az átállás más olaj befogadására igencsak költséges és időigényes lenne.Hogy mennyire, arról Hernádi Zsolt, a cég vezérigazgatója beszélt egy interjúban. Szerinte a Molnak az átálláshoz legalább 550 millió dollárra és három-négy évre lenne szüksége.

Borítókép: Százhalombattai dunai finomító (Fotó: Kurucz Árpád)