700 forintos benzinárat jelentene az embargó, a gázolaj 800 forint lenne

Beláthatatlan következményei lennének egy azonnali leválásnak az orosz olajról. Elszálló infláció, gazdasági visszaesés és áruhiány is benne van a pakliban, ha Európa átlépi a vörös vonalat – olvasható a Vg.hu cikkében.

Kálmáncsa, 2019. június 16. Egy olajkút a Somogy megyei Kálmáncsa közelében 2019. június 16-án. MTI/Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás

„Azonnal megérezné a magyar gazdaság az orosz olajról való leválást. A lakossági részről magasabb infláció, alacsonyabb fogyasztás lenne a következménye, összességében pedig a gazdaság versenyképességének visszaeséséhez vezetne, hiszen jelentősen megdrágítaná a termelést” – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. 

A szakember szerint egyelőre nem is az a fő kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni az üzemanyagok, vagy mi lesz a rezsicsökkentéssel, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elegendő energiahordozó, amely biztosítja a gazdaság, benne a feldolgozóipar zavartalan működését. 

Hosszú távon pedig biztos, hogy az olajembargó magasabb árakkal járna, aminek nemcsak a lakossági árak szempontjából van jelentősége, az egész gazdaság megsínylené.

Fotó: KSH, VG-grafika

Reális annak a veszélye, hogy ezek a kérdések a következő időszakban egyre súlyosabbá válnak, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap reggeli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy 

a hatodik szankciós csomagban az orosz kőolajimport fél éven belüli betiltására tesz javaslatot, annak ellenére, hogy ez több uniós országnak – köztük Magyarországnak – óriási problémát okozna.

Hazánk erőteljesen függ az orosz szénhidrogénektől, a nyers kőolaj 60 százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja. 

Mindenki rémképe, az üzemanyaghiány is előfordulhat, ha elzárják az orosz olajat. Fotó: Gábor János/Petőfi Népe

A magyar olajtársaság százhalombattai és pozsonyi finomítói ráadásul kizárólag uráli típusú nyersolajat tudnak feldolgozni, tehát az alternatív kőolajokra való átállás igencsak költséges és időigényes lenne. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában már egyenesen úgy fogalmazott, hogy az olajtársaság megkezdte a felkészülést az embargóra, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU-nak támogatnia kell az átállást, mivel a kőolajvezeték leállítása esetén a Molnak legalább 550 millió dollárra és három-négy évre lenne szüksége. 

Azt maga Von der Leyen is elismerte, hogy „nem lesz könnyű” a leválás, de hangsúlyozta, el kell vágni ezt a „gyökeret”. Magyarországról és Szlovákiáról nem tett említést, pedig e két ország lehet az embargó legnagyobb vesztese – sajtóhírek szerint a jövő év végéig kapnak haladékot.

Tarthatatlanná válna az árplafon egy azonnali leválás esetén az orosz olajról, ami további durva árrobbanást okozna nemcsak az olaj, hanem a finomított termékek piacán is

– ezt Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője mondta a VG-nek. 

A szakember szerint átmenetileg üzemanyaghiány is előfordulhatna, ebben az esetben a közlekedés nagy része leállna, így kérdés, hogy az emberek hogyan mennének dolgozni, vagy mi lenne az áruszállítással. Nem beszélve a drágulásról, hiába maximálták Magyarországon novemberben 480 forinton az üzemanyagok árát, egy ilyen döntéssel azonnal 700-800 forintra ugorhatna a benzin és a gázolaj literje. Regős Gábor szerint ez biztosan felrobbantaná az inflációt, és nem a mostani kilenc-tíz százalékos ütemre lehetne számítani, tehát egyből két számjegyű lenne az áremelkedés. 

A Századvég elemzője emellett arra is rámutatott, hogy vélhetően erős pánikreakció alakulna ki a nyersanyagok piacán, ami további brutális drágulást okozna, másrészt a forint zuhanórepülésbe kezdene, így az infláció és az inflációs várakozások is jelentősen megnövekednének.

A Bankholding szakértője arra is rávilágított, hogy hatalmas ökológiai károkat okozna, ha a környezetre szinte ártalmatlan vezetékes szállítást át kellene állítani a nagyon szennyező tengerire. „Elvileg az Omisaljból induló Adria- vezetéken nagyrészt pótolható lenne a kiesés, de teljesen nonszensz, hogy a tengeri szállítás kényszere miatt durván szennyezzük a környezetet” – magyarázta Suppan Gergely. 

Az európai progresszívek régóta dédelgetett álma, hogy a fosszilis energiahordozók árát megemeljék, hogy ezzel teremtsenek piacot a megújuló energiának. 

Az kőolajra kivetendő európai szankció Oroszország számára nem igazán fájdalmas, az európai lakosságnak annál inkább az lesz – mutat rá elemzésében a Klímapolitikai Intézet. Hozzátették: az elmúlt hetek eseményeit elemezve azt látjuk, hogy az európai baloldali zöldlobbi véleményformáló szereplői az orosz–ukrán háborút használják fel céljaik elérésében, az ellentétes véleményen lévő szakértőket az orosz propaganda szószolójának bélyegezve.

Az Európai Uniónak egységesen kell meghoznia egy ilyen jelentős döntést, ezért eddig nem volt lehetőség arra, hogy elszakadjon a közösség Oroszország fosszilis energiahordozóitól. 

Annak érdekében, hogy az egység megszülethessen, a döntéshozók kénytelenek kompromisszumos megoldást keresni, hogy például Magyarország és Szlovákia számára is elfogadható legyen a döntés. 

Németország már jelezte, hogy ugyan nagyon fájdalmas lenne a gazdasága számára az elszakadás az orosz olajtól, válságba nem sodorná az országot. Ezzel együtt azt is elismerték, nem minden ország áll készen rá, hogy ekkora áldozatot hozzon, és fizikailag sem lenne képes pótolni az orosz olajat.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Egy olajkút a Somogy megyei Kálmáncsa közelében (Fotó: MTI/Sóki Tamás)70