A jelek szerint az Európai Bizottság elfogadta a magyar szakmai érveket, így a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítója tovább működhet orosz kőolajjal a 2023 végéig tartó átmeneti időszak végéig – kommentálta a Klímapolitikai Intézet az orosz olajembargó tervezetét. Hozzátették, hogy
az átállás költségei várhatóan több száz millió euróra rúgnak majd, ami az üzemanyagárstopot követően tovább növelheti az üzemanyagok árát,
a beruházásnak azonban annyi hosszú távú haszna biztosan lehet, hogy az orosz–ukrán háborút követően növeli majd a Mol nyersanyagbeszerzési mozgásterét és Közép-Kelet-Európa energiaszuverenitását.
Hangsúlyozták, hogy
a bizottság adataival ellentétben Magyarország és Szlovákia valós kitettsége az orosz olajnak lényegesen nagyobb, mivel finomítóik eleve az orosz nyersanyagra optimalizálva épültek meg, szemben több európai állammal, ahol csupán a minőség és a kedvező ár miatt finomítanak orosz kőolajat.
Az olajfinomítókban szükséges 2023 végéig tartó fejlesztés további több száz millió eurót fog felemészteni, ami megdrágítja az olajfinomítás költségét, következésképpen tovább növeli az üzemanyagok nagykereskedelmi árát. A kormány által bevezetett üzemanyagárstop egyelőre megvédi a lakosságot, azonban, ha az Oroszországgal szemben bevezetett szénhidrogén-kereskedelemre vonatkozó szankciók hosszútávon fennmaradnak, komoly áremelkedéssel kell számolni az energiaszektorban, és minden energiaintenzív ipari szereplőnél, nem kizárva az iparági leállások lehetőségét sem.
Eközben az olajembargó legnagyobb győztese maga Oroszország lehet.
Az intézet szerint már csak hetek kérdése, hogy Oroszország annyit keressen az Európába irányuló exporton, mint tavaly egy év alatt összesen. Az Európának nem szükséges kőolajra pedig máris bejelentkezett India. A földgázzal ellentétben a kőolaj könnyen szállítható, és Indián kívül is számos érdeklődő van az orosz termékre. A keresletet várhatóan tovább növeli, hogy az európai piacról hiányzó orosz olaj kínálati szűkösséghez vezet a többi olajtípus esetében, miután az OPEC amerikai nyomásra sem hajlandó emelni az olajkitermelést. Nem véletlenül óvta az EU-t Biden elnök ennek a lépésnek a megtételétől.
A Klímapolitikai Intézet úgy látja, hogy
az európai baloldali zöldlobbi véleményformáló szereplői az orosz–ukrán háborút használják fel céljaik elérésében, az ellentétes véleményen lévő szakértőket az orosz propaganda szószolójának bélyegezve.
Céljuk pedig nem más, mint a fosszilis energiahordozók árát megemelése, hogy ezzel teremtsenek piacot a megújuló energiának. Az kőolajra kivetendő európai szankció viszont Oroszország számára nem igazán fájdalmas, az európai lakosságnak annál inkább az lesz.
Borítókép: A százhalombattai Dunai finomító. (Fotó: Kurucz Árpád)
