Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön. Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz – húzta alá.
Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni
– fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – szögezte le. Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – „ez segít megállítani a háborút”. Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább „blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni. „Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte: a NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Elmondta, hogy a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.
A szövetségesek eddig is sokat tettek, és eltökéltek, hogy még többet tegyenek azért, hogy az ukránoknak sikerüljön megvédeniük országukat és otthonaikat, és visszaszorítani a megszálló erőket
– fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy „további nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.
Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának – melyet a júniusi NATO-csúcstalálkozón véglegesítenek Madridban – figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. Emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét – mondta.
Stoltenberg tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenálló-képessége megerősítésére.
Megegyeztek továbbá, hogy fokozzák együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert – mint fogalmazott – „a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek”. Végezetül közölte: a miniszterek jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – tette hozzá.
Borítókép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácskozásának végén Brüsszelben, 2022. április 7-én (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)
