Bekérették szerdán az orosz külügyminisztériumba a moszkvai japán nagykövetség képviselőjét és közölték bele, hogy Moszkva a kölcsönösség elve alapján nemkívánatos személynek nyilvánította a képviselet nyolc munkatársát. A japán diplomatával a tárcánál közölték, hogy a Tokió nyíltan ellenséges, oroszellenes irányt vett az Ukrajna ellen elindított orosz „különleges hadművelet” ügyében.
Moszkva szerint a Kisida-kormányzat azzal, hogy részt vesz az Oroszország elleni, a Nyugat által irányított „rágalomkampányban”, olyan „példátlan” lépéseket tett, amelyek megsemmisítik a kölcsönösen előnyös együttműködés hosszú évek alatt felhalmozott pozitív előnyeit.
Az orosz diplomáciai tárca kifogásolta, hogy Japán nyíltan támogatja az Ukrajnában működő „neonáci formációkat”, valamint hogy politikai, gazdasági és katonai segítséget nyújt „a kijevi rezsimnek”. A minisztérium szerint mindezt a japán társadalomban emellett oroszgyűlölő hisztéria kíséri, emellett pedig az orosz diplomáciai képviseletek normális működése elé komoly akadályokat gördítenek, megsértve ezzel a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezményt. A külügyminisztérium közölte, hogy a kiutasított nyolc japán diplomáciai alkalmazottnak május 10-ig kell hagyja elhagynia Oroszországot, és a történtekért a felelősség a japán kormányt terheli.
Ezt megelőzően három svéd diplomata kiutasításáról számolt be az orosz külügyminisztérium.
A tárca bekérette a Norvég Királyság nagykövetét és határozott tiltakozását fejezte ki nála Oslo „indokolatlan” döntése ellen, amelynek értelmében kiutasították a norvégiai orosz nagykövetség alkalmazottait. Az orosz külügyminisztérium azt is kifogásolta, hogy a norvég kormány katonai segítséget nyújt „a kijevi rezsimnek”, és „eltussolja az ukrán nacionalisták által Donyec-medence és Ukrajna békés lakossága ellen elkövetett bűncselekményeket”. A misszióvezetőnek elmondták, hogy a norvég hatóságok barátságtalan irányvonala komoly károkat okoz a kétoldalú kapcsolatoknak.
A nagykövetnek átadták a moszkvai norvég nagykövetség három diplomatáját a kölcsönösség elve alapján nem kívánatos személlyé nyilvánító jegyzéket.
Moszkva a brit parlamenti alsóház 287 tagjával szemben bevezetett megtorló személyi korlátozásokat azzal indokolta, hogy London március 11-én szankciókat vezetett be az Állami Duma 386 tagja ellen. A brit képviselők, akik Moszkva szerint a résztvevői voltak a brit oroszellenes szankciós eszközök létrehozásának és hozzájárulnak a „megalapozatlan oroszgyűlölő hisztériához” Nagy-Britanniában, ezentúl nem léphetnek be az Oroszországi Föderáció területére. Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte a szankciók kibővítésének lehetőségét.
Borítókép: Az orosz külügyminisztérium épülete (Fotó: Flickr/Bernt Rostad)
Orosz–ukrán háború
