A Közel-Kelet sem segíthet Európán

Elmaradtak a beruházások a termelői és finomító szektorban, nincs elég kapacitás – áll a VG cikkében.

Szentpétervár, 2022. április 28. A Gazprom orosz gázipari holding logója szentpétervári épületén 2022. április 27-én. A Gazprom ezen a napon leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidõn belül. MTI/EPA/Anatolij Malcev Fotó: Anatolij Malcev

A problémák másik fő forrása a finomítói szektorból fakad, ahol szintén elmaradtak a beruházások.

A szaúdi energiaügyi miniszter, Abdulaziz bin Szalman herceg a Bloombergnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy ezek hiánya vezetett világszerte az üzemanyagok árának megugrásához, a nyersolaj és az üzemanyagok ára közötti különbség esetenként elérheti akár a 60 százalékot is. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik az OPEC szabad kapacitásának legnagyobb részével, ez körülbelül napi 2,5 millió hordó, azonban a szaúdiak nem tervezik növelni a termelést. Bár elemzők szerintaz Ázsiába szánt olajszállítmányok egy részét átterelhetnék Európába, de ez veszélyeztetné a térség és fő vásárlója, Kína közötti partnerséget.

A két arab ország után Irán lenne a következő opció, csakhogy továbbra is érvényben vannak az amerikai szankciók, mivel megakadtak a tárgyalások a 2015-ös nukleáris megállapodás újraélesztéséről. A szomszédos Irak pedig bár képes lenne a kapacitásbővítésre – jelenleg körülbelül 4,34 millió hordó nyersolajat termel naponta, és a maximális termelési kapacitása 5 millió hordó –, de az infrastrukturális hiányosságok, a felekezeti megosztottság és a bagdadi politikai patthelyzet miatt nem lehet számítani ilyen intézkedésre a közeljövőben.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: a Gazprom orosz gázipari holding logója szentpétervári épületén 2022. április 27-én (Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)