Jelenleg mintegy nyolcezer ukrán hadifogoly van a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területén és naponta százával érkeznek újabbak – jelentette ki Rogyion Mirosnyik, a „Donyecki Népköztársaság” moszkvai nagykövete csütörtökön a Szolovjov Live online tévécsatornán.
Gyenyisz Pusilin, a „népköztársaság” vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy a mariupoli Azovsztal acélmű területén azt követően is fogtak elrejtőzött ukrán fegyvereseket, hogy a főerők már megadták magukat. Úgy vélekedett: még nem mondható el, hogy a létesítmény területét teljes mértékben megtisztították, de folytatódik a föld alatti helyiségek aknamentesítése, és a hátramaradt ukránok már nem jelentenek veszélyt.
Az orosz legfelsőbb bíróság közölte, hogy vasárnap zárt tárgyaláson fogja eldönteni, hogy terrorszervezetnek minősítse-e a Moszkva által neonácinak tekintett ukrán Azov alakulatot.
Az ülés zártságát a testület azzal indokolta, hogy az ügyet titkosították.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy nagy pontosságú levegő-föld rakéták 48 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két tüzérségi ütegre és két lőszerraktárra mértek csapást. Megsemmisítettek egy ukrán rádióelektronikai felderítő központot is a Mikolajiv megyei Dnyiprovszke falu közelében, benne a 11 tagú személyzettel és 15, a létesítménybe őrséggel érkezett külföldi műszaki és operatív katonával, valamint megsemmisítették egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszer indítóállványát és egy Sz–300-as rendszer radarját. A tábornok szerint a harcászati légierő 49 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két aknavetőütegre, valamint egy rakéta-, tüzérségi fegyver- és lőszerraktárra mért csapást, amelynek következtében több mint 350 „nacionalista” életét vesztette, 96 haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem egy ukrán Mi–24-es helikoptert, egy lőszerrel és fegyverrel megrakott repülőgépet, 13 drónt – köztük két szovjet gyártmányú Tu–143-ast – lőtt le. A rakéta- és tüzérségi erők 62 vezetési pontot, 407 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 47, lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet, valamint három lőszerraktárt semmisítettek meg, továbbá a Donyec-medencébe erősítésként érkezett ukrán 10. hegyi rohamdandár egységeit és haditechnikai eszközeit Pokrovszk vasútállomás közelében, kirakodás közben.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 179 repülőgépet, 127 helikoptert, 1019 drónt, 323 légvédelmi rakétarendszert, 3266 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 43 rakéta-sorozatvetőt, 1682 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3190 különleges katonai járművet veszítettek. Pusilin a RIA Novosztyival azt is közölte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” hadseregének tartalékos egységei bevonultak az ukrajnai Herszon, Zaporizzsja és Harkiv megyébe. Mint mondta, nem a harkivi régió felszabadításáról van szó, hanem az egyedül Moszkva által függetlennek elismert köztársaságok teljes körű védelméről.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai és polgári közigazgatási főtanácsának tagja ugyancsak a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy
Ukrajna örökre elvesztette kijáratát az Azovi-tengerhez, mert Zaporizzsja és Herszon sohasem tér már vissza Kijev fennhatósága alá.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szerda esti tájékoztatóján újabb példákat hozott fel arra, hogy az ukrán fegyveres erők az egészségügyi infrastruktúra létesítményeit katonai célokra használják. Közölte, hogy Kramatorszkban a 3. számú poliklinikán, Liszicsanszkban az 1. számú városi kórházban, Szlovjanszkban a tuberkulózisambulancián és a városi központi kórházban, Odesszában az onkológiai rendelőintézet épületében és környékén alakítottak ki lőállásokat és állítottak fel nehézfegyvereket. Mint mondta, ezekről az orosz fél által jelzett esetekről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem kíván tudomást venni.
A vezérezredes felszólította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy újítsa fel azoknak a létfontosságú gyógyszereknek a szállítását a Donyec-medencébe, amelyeket az ott kialakult helyzet állítólagos instabilitására hivatkozva állított le. Mint mondta, ennek híján több mint 12 ezer páciens marad segítség nélkül az elkövetkező hónapokban. Elmondta, hogy az elmúlt nap folyamán ukrán segítség nélkül 18 927 embert, köztük 2058 gyermeket evakuáltak Oroszországba, ezzel ott az ukrajnai menekültek száma 1 463 492-re nőtt, befogadásukra több mint 9500 átmeneti szállásközpontot nyitottak.
Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy hat kikötőben, Herszonban, Mikolajivban, Csornomorszkban, Ocsakivban, Odesszában és Juzsniban 16 ország 70 hajója vesztegel.
Ezek az ukrán ágyúzás és Ukrajna által telepített tengeri aknák veszélye miatt nem futnak ki a nyílt tengerre. Megismételte, hogy az orosz fegyveres erők 8 és 19 óra között naponta továbbra is két biztonságos humanitárius folyosót nyitnak a hajók számára. Elmondása szerint ezek igénybevételét az ukrán hatóságok akadályozzák.
Mizincev szerint március 2. óta csaknem 23 ezer tonna humanitárius segélyt szállítottak Oroszországból Ukrajnába és a gyűjtőpontokon már újabb több mint 27 ezer tonna gyűlt össze. A helyi hatóságok által csütörtökön kiadott tájékoztatás szerint február óta a donyecki „népköztársaságban” 125, a luhanszkiban pedig 29 civil vesztette életét ukrán támadások következtében. A sebesült polgári lakosok száma 573, illetve 60 volt e két területen.
Borítókép: A mariupoli Azovsztal acélmű területéről evakuált ukrán katonákat szállító buszokat kísér egy orosz páncélozott jármű az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” ellenőrzése alatt álló Oljonivka börtönébe 2022. május 17-én (Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov)
Orosz–ukrán háború
