Nem adnák Koszovót az EU-ért

A szerb lakosság nyolcvan százaléka ellenzi az ország csatlakozását a NATO-hoz, nem támogatják, hogy Szerbia szankciókat vezessen be Oroszország ellen, és Koszovó függetlenségét akkor sem ismernék el, ha cserébe gyorsított ütemben lehetne a balkáni állam az Európai Unió tagja.

KOSZOVÓ Forrás: PIXABAY

Forrás: Facebook

A felmérés szerint a lakosok óriási többsége elutasítja, hogy az ország szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, ellenzi a NATO-csatlakozást, és nem ismerné el Koszovó függetlenségét akkor sem, ha cserébe a balkáni állam az Európai Unióban találná magát. Dorde Vukadinovic, a folyóirat szerkesztője az adatokat kommentálva elmondta: a felmérés egyértelműen mutatja, hogy noha sokan azt gondolják, mégsem megosztott az ország a legfontosabb politikai kérdésekben.

A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 82,1 százaléka mondta azt, hogy ellenzi az oroszok elleni szankciókat, 6,9 százalék támogatná azokat, míg 11 százaléknak nincs véleménye ezzel kapcsolatban. A lakosok azt válaszolták, hogy követik az Ukrajnában zajló eseményeket. A felmérésben részt vevők 49 százaléka szerint Oroszország joggal teszi azt, amit tesz, míg Ukrajnát 6,1 százalék támogatja. 24 százalék nem adott választ, 21 százalék szerint viszont senki nem hibáztatható.

Amikor azt kérdeztük az emberektől, hogy ki a hibás a háborúért, akkor 68,7 százalék azt mondta, hogy a NATO, az ukránokat 7,4, az oroszokat pedig 5,6 százalék vonja felelősségre. 18 százalék pedig nem tudja vagy nem akarja mondani

– emelte ki az újságíró. Történelmi mélyponton van azok száma is, akik szerint Szerbiának be kellene lépnie az Észak-atlanti Szövetségbe. A NATO-csatlakozás mellett 5,4 százalék foglalt állást, ellene pedig 87,2 százalék van.

Nem adnák Koszovót

Nem csak az orosz–ukrán háború kapcsán nagy a nyomásgyakorlás a szerbekre. A nyugati diplomácia egyértelműen elvárja Szerbiától, hogy normalizálja a viszonyát Koszovóval. Az ő olvasatukban ez azt jelenti, hogy Belgrádnak el kell ismernie Pristina szuverenitását és függetlenségét. Az EU államainak többsége, az USA és a nyugati hatalmak ezt már korábban megtették, míg Oroszország és Kína, valamint az Európai Unió öt tagállama nem. Szerbia sem hajlandó erre, kompromisszumos megoldás hívei lennének, de hogy ez pontosan mi is lehetne, nem tudni.

Mindenesetre a koszovói albánok, élükön Albin Kurti miniszterelnökkel, a függetlenség elismerésén kívül szinte semmi másról nem hajlandók tárgyalni. Ebben a helyzetben szinte teljesen megfeneklettek a tárgyalások Belgrád és Pristina között.

Az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat a felmérésben erre a témakörre is rákérdeztetett. Az emberek mindössze öt százaléka vélekedett úgy, hogy el kell ismerni Koszovót az uniós csatlakozásért cserébe.

Soha nem is volt 10 százalék felett azok aránya Szerbiában, akik az EU-hoz való csatlakozásért cserébe vállalnák, hogy lemondjanak Koszovóról. Ez azt jelenti, hogy az ország nem annyira megosztott, mint azt egyes hatalmak szeretnék

– nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Dorde Vukadinovic.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Koszovó (Fotó: Pixabay)