Belgrádi kampány Koszovó ellen

Szerbia és Koszovó egymás közti kapcsolatainak rendezése valószínűleg mindkét fél számára felgyorsítaná az európai csatlakozási folyamatot. Közeledés az álláspontok között azonban továbbra sem tapasztalható. Mindkét fél a másikat vádolja a vállalt kötelezettségek be nem tartásával. A legújabb fejlemény, hogy Oroszország kilépését követően Koszovó kérelmezte felvételét az Európa Tanácsba, Szerbiának pedig állítólag újabb országokat sikerült meggyőzni, hogy visszavonják a szakadár déli tartomány elismerését.

US-Kosovo-Serbia-diplomacy Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI

Koszovó egyéves moratóriumot fogadott a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozással kapcsolatban, Szerbia pedig szintén egy évre leállította a Koszovó elismerése elleni kampányát, amelynek részeként országokat igyekeznek meggyőzni Koszovó elismerésének visszavonásáról.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád nem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött a kapcsolatok rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a feltétele lenne, de Szerbia Koszovóra nem tekint országként.

Az EU-vezetők az elmúlt időszakban többször felszólították Szerbiát, hogy hangolja össze külpolitikáját az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban is. Vucsics erre azt hangsúlyozta, hogy Szerbia stratégiai célja az Európai Unió, de meg fogja őrizni saját nemzeti érdekeit.

Nikola Szelákovics szerb külügyminiszter a múlt héten közölte, hogy Belgrádra óriási nyomás nehezedik, hogy Koszovó elismerésével elfogadja Szerbia területi integritásának a megsértését. A miniszter tegnap – miután Brüsszelben Várhelyi Olivérrel, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával tárgyalt – elmondta, hogy Szerbia európai uniós tagsága külpolitikai prioritás és stratégiai elkötelezettség. S bár Belgrád elkötelezett a Pristinával folytatott párbeszéd mellett, szerinte Pristina viselkedése megkérdőjelezhető ebben a folyamatban, különös tekintettel tagsági kérelmére az Európa Tanácsba. Oroszország sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és akadályozza felvételét a nemzetközi szervezetekben. A pristinai kormány reményei szerint Oroszország távozását követően megvan a kellő támogatás ahhoz, hogy beléphessen az Európa Tanácsba.

Szerbia nem fogja elismerni Koszovót. A helyzet drámaian megváltozott. Az elmúlt években 22 ország vonta vissza Koszovó függetlenségének elismerését. Az arány a mi javunkra áll, hiszen az ENSZ 193 tagországa közül száz nem ismeri el Koszovót

 – hangsúlyozta Ivica Dacsics, a szerb parlament elnöke. – Akciónk folytatásaként ez a szám még nagyobb lesz. Az országok területi integritásának fontossága most felértékelődött – tette hozzá.

A múlt héten Nikola Szelákovics is azt jelentette be, hogy újabb négy ország kész visszavonni Koszovó függetlenségének elismerését. Az viszont nem derült ki, melyik az a négy ország.

Borítókép: Donald Trump, Alekszandar Vucsics és Avdullah Hoti aláírja a washingtoni szerződést 2020. szeptember 4-én. (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)