Újabb több száz ukrán katona adta meg magát az Azovsztalban

Közel hétszáz katona döntött így, akik között sérültek is vannak, őket Novoazovszk kórházába szállítják.

Oljonivka, 2022. május 18. A mariupoli Azovsztal acélmû területérõl evakuált ukrán katonákat szállító buszokat kísér egy orosz helikopter az önhatalmúlag kikiáltott "Donyecki Népköztársaság" ellenõrzése alatt álló Oljonivka börtönébe 2022. május 17-én. A nap folyamán több mint 260 ukrán harcos - sokan közülük sebesültek - hagyhatta el az acélmû területét. MTI/AP/Alexei Alexandrov Fotó: Alexei Alexandrov

Több száz ukrán katona adta meg magát a bekerített mariupoli Azovsztal acélműben – közölte szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. „Mariupolban az Azovsztal üzemben bekerített Azov nacionalista alegység fegyveresei és az ukrán katonák közül újabbak adták meg magukat. Az elmúlt 24 órában 694 fegyveres adta meg magát, köztük 29 sebesült” – mondta Konasenkov. A szóvivő szerint május 16. óta összesen 959 harcos adta meg magát, köztük 80 sebesült. Közülük 51-en kórházi ápolásban részesülnek az orosz ellenőrzés alatt álló úgynevezett donyecki népköztársaság novoazovszki kórházában.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán a Szputnyik rádiónak nyilatkozva hazugságnak és propagandának nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóhasználatát, amelyben „az ukrán fél humanitárius műveleteként” és „evakuációként” szerepelt az ukrán katonák fegyverletétele az Azovsztalnál.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország már hetek óta javasolta az acélműben körülvett ukrán erők fegyverletételét. Az orosz parlament alsóházának képviselői részéről kedden több javaslat elhangzott a Moszkva által neonácinak tekintett Azov alakulattal kapcsolatban. Ezek között szerepelt, hogy a náci bűnösök ne lehessenek hadifogolycsere alanyai, hogy az Azov fegyveresei esetében tegyenek jogszabályi kivételt a halálbüntetésre vonatkozó oroszországi moratórium alól, és hogy ott ítélkezzenek felettük, ahol a civil lakossággal szemben bűncselekményeket követtek el. Ez a Moszkva által függetlennek elismert donyecki és luhanszki entitást jelenti, ahol pedig a törvények megengedik a halálbüntetést.

A Konasenkov által szerdán ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő nagy pontosságú levegő-föld rakétákkal megsemmisített két harcálláspontot – köztük a donyecki régióban lévő Szoledar ukrán területvédelmi parancsnokságáét –, valamint 31 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.

Utóbbiak között külön megemlítette, hogy Mikolajivban és Krasznahorivkában európai országokból érkezett külföldi zsoldosegységek állomáshelyét likvidálták. A tábornok szerint a légierő rakétái egy Dnyipro melletti katonai repülőtéren két ukrán Szu–24-es repülőgépet, Mikolajivnál egy Sz–300-as légvédelmi egységet, valamint a donyecki régióban négy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt is megsemmisítettek. A harcászati légerő gépei három harcálláspontot, 41 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy lőszerraktárt pusztítottak el. Mint mondta, a légicsapások következtében több mint 270 „nacionalista” életét vesztette és 54 katonai eszköz vált üzemképtelenné. Konasenkov elmondta, hogy a rakéta- és tüzérségi erők 76 harcálláspontra, 421 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 147 tüzérségi és aknavető-egységre mértek csapást tüzelőállásban, köztük egy M777-es amerikai gyártmányú tarackütegre Pidhirne település közelében. A Harkiv megyei Protopopivka falu közelében egy ponton átkelőhelyet romboltak le a Sziverszkij Donyec folyón. A tábornok közölte, hogy a légvédelem lelőtt egy Szu–25-ös és egy MiG–29-es harci gépet, 15 drónt nyolc Szmercs rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 172 repülőgépet, 125 helikoptert, 927 drónt, 311 légvédelmi rakétarendszert, 3139 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 389 rakéta-sorozatvetőt, 1548 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2997 speciális katonai járművet veszített.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján azt állította, hogy az az ukrán fegyveres erők aláaknáztak egy közúti hidat Szumiban, amelynek felrobbantásáért az előrenyomuló orosz hadsereget szándékoznak felelőssé tenni. A tábornok szerint az ukrán Donbasz zászlóalj Szlavjanszkban egy lakóházba telepített nehézfegyvereket és lőszerraktárt, anélkül, hogy a lakókat kitelepítette volna onnan. Azt mondta, hogy az általa neonácinak minősített Azov zászlóalj Mirnohradban egy óvodát és egy bentlakásos iskolát erődített meg, páncélozott járműveket és tüzérséget elhelyezve lakott területek közvetlen közelében.

A tábornok szerint az ukrán hadsereg Borovában tette ugyanezt egy iskolának és egy óvodának otthont adó épületben, amelynek pincéjében civileket, köztük gyerekeket tartanak erőszakkal.

Az Ajdar zászlóaljat azzal vádolta meg, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban lőállásokat alakítottak fel egy templom területén, Zaporizzsjában pedig kórházakban lőszerraktárakat alakítottak ki, élő pajzsként bent tartva a személyzetet és a betegeket. A TASZSZ hírügynökség szerdán közölt értesülése szerint az Admiral Makarov fregatt lehet az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója a Moszkva cirkáló elvesztése után. Az orosz védelmi minisztérium április 14-én számolt be arról, hogy a Moszkván lőszerrobbanás okozta tűz keletkezett, majd hogy a cirkáló viharban, vontatás közben elsüllyedt. Az ukrán fél a maga harci sikereként tüntette fel az orosz zászlóshajó pusztulását.

Borítókép: a mariupoli Azovsztal acélmű területéről evakuált ukrán katonákat szállító buszokat kísér egy orosz helikopter az önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaság ellenőrzése alatt álló Oljonivka börtönébe 2022. május 17-én (Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov)