A német hadsereg lehet a legnagyobb konvencionális haderő

A Die Linke szerint a haderőfejlesztés nem vet véget a szenvedésnek Ukrajnában.

Berlin, 2022. június 9. Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a re:publica 22 digitális konferencián Berlinben 2022. június 9-én. A re:publica az egyik legnagyobb európai médiakonferencia a digitális kultúráról, blogokról, közösségi médiáról és információs társadalomról. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer

A német szövetségi parlament (Bundestag) után a törvényhozás parlamenti kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) is hozzájárult a kormány százmilliárd eurós haderőfejlesztési programjának elindításához szükséges alkotmánymódosításhoz. A pénteki döntés révén a német hadsereg (Bundeswehr) lehet a legnagyobb konvencionális haderő a NATO-n belül Európában, a fejlesztést Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt indítják el.

A Bundesratban az alaptörvény módosításához szükséges kétharmadnál nagyobb támogatottsággal fogadták el a kormány javaslatát. Négy tartomány – Berlin, Bréma, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Türingia – tartózkodott, mert a helyi kormányt alkotó koalícióban részt vesz a Baloldal (Die Linke) nevű párt, amely ellenzi a haderőfejlesztést.

A Baloldal négy érintett tartományi szervezetének vezetői közös közleményükben hangsúlyozták, hogy a Bundeswehr felfegyverzésére biztosított új források „nem vetnek véget a szenvedésnek Ukrajnában, és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy békésebb és biztonságosabb legyen a világ”.

A Bundestag már június elején hozzájárult az alkotmánymódosításhoz, amelyet a kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – frakciói mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség is támogatott.

A módosítás értelmében a szövetségi kormány létrehozhat egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot a költségvetésen kívül. Az alapot kizárólag hitelfelvétellel lehet finanszírozni, az így bevont forrást pedig csakis haderőfejlesztésre szabad fordítani. A tervek szerint a százmilliárd eurót fokozatosan, nagyjából öt év alatt használják fel, kiegészítve a Bundeswehr évente rendre hozzávetőleg ötvenmilliárd eurós költségvetését.

Németország így jóval a NATO-tagállamoktól elvárt – a hazai össztermékhez (GDP) mért kétszázalékos – szint fölé emeli védelmi kiadásait.

Olaf Scholz kancellár az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta, hogy a védelmi képességek fejlesztésére fordított pénz nemcsak Németország, hanem egész Európa biztonságát erősíti, és a program révén a Bundeswehr lesz a NATO-n belül a legnagyobb, úgynevezett konvencionális – atomfegyverrel nem rendelkező – haderő egész Európában.

Az eddig ismertté vált tervek szerint az új források legnagyobb részét haditechnikai korszerűsítésre fordítják, így például a legmodernebbnek számító harci repülőgépre, az amerikai Lockheed Martin F–35-ös modelljére cserélik a légierő (Luftwaffe) Tornado típusú gépeit.

Olaf Scholz az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án jelentette be a Bundestagban, hogy kormánya az orosz agresszióra válaszul nagyszabású haderőfejlesztést indít, és ehhez százmilliárd eurós pénzalapot állít fel. Azt is közölte, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Re:publica 22 digitális konferencián Berlinben 2022. június 9-én. (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)