Nagy várakozások előzték meg Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Johannis román elnök tegnapi, ukrajnai látogatását. Kijev ugyanis régóta bírálta Franciaországot, Németországot és kisebb mértékben Olaszországot is, amiért szerinte késlekedtek a háborús országnak nyújtott támogatásokkal. Azzal vádolta őket, hogy lassan szállítanak fegyvereket, és hogy saját jólétüket Ukrajna szabadsága és biztonsága elé helyezik. Az ország vezetése és a lakosság így most vélhetően arra számított, hogy a régóta tervezett látogatáson az európai vezetők az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatásuk növeléséről tesznek majd nagy bejelentéseket.
Ez egy fontos pillanat. Az egység üzenetét küldjük az ukránoknak
– jelentette ki Emmanuel Macron megérkezésükkor. A francia elnök bejelentéséből így leginkább arra lehet következtetni, hogy a látogatásnak egyfajta szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak a résztvevők. Ugyan Párizs szolidaritásán kívül ígért újabb fegyvereket, mégpedig CAESAR tüzérségi eszközöket is Kijevnek, a politikusok sajtótájékoztatójukon leginkább arról beszéltek, támogatják Ukrajna európai uniós tagjelöltségi státusát – ami egyben azt is jelenti, hogy
az uniós csatlakozáshoz vezető hosszú utat Kijevnek is ki kell járnia.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kerül sor a látogatásra, a francia elnöki hivatal egyik tisztviselője azt mondta, úgy gondolták, hogy a legjobb, ha közvetlenül a jövő heti EU-csúcs előtt teszik meg, amelyen az ukrán csatlakozás kérelemről is szó lesz. Az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e tagjelölt státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.
Ukrajnai útjuk során az európai vezetők felkeresték az ukrán főváros Irpiny negyedét is, ahol mintegy háromszáz civil holttestét találták azt követően, hogy az orosz csapatok március végén kivonultak onnan.
A látogatáson Macron hangsúlyozta, kommunikációs csatornát kell nyitni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a béketárgyalások érdekében.
A kijevi vezetés azonban hallani sem akar arról, hogy a háborút kompromisszumos megoldással zárják le. – A késlekedés minden egyes napja lehetőség az orosz hadsereg számára, hogy ukránokat öljön vagy elpusztítsa a városainkat. Minél erősebb fegyvereket kapunk, annál gyorsabban tudjuk felszabadítani a népünket, a földünket – ragadta meg a kijevi sajtótájékoztató alkalmát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra, hogy újabb fegyverszállítmányokat sürgessen a Nyugattól.
Zelenszkij továbbá arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is. – Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére – szögezte le az ukrán elnök. Kijev ugyanis szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyugati országok a nyomást, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza – írta meg az MTI.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román államfő (b-j) megbeszélésük előtt Kijevben 2022. június 16-án (Fotó: MTI/EPA/AFP Pool/Ludovic Marin)
