Sikeresen megérkezett a Sencsou–14 háromfős személyzete a hat hónapos küldetésére a kínai Tiangong űrállomásra vasárnap, és ezzel folytatódik a létesítmény fejlesztése.
Július végén ugyanis élettani, ökológiai, biológiai és változó gravitációs kutatásokra alkalmas modullal, míg októberben mikrogravitációs kutatásokra és szervesanyag-kísérletekre alkalmas laborral egészül ki a Tiangong. A legénység decemberig marad az űrállomáson, ahol a Sencsou–15 váltja őket. Kína eddig összesen 14 asztronautát küldött az űrbe – amely eltörpül az Egyesült Államok 340 és Oroszország (Szovjetunió) 130 űrhajósa mellett.
Kína komoly fejlesztéseket tervez az űrkutatás terén, jövőre várhatóan a Hszuntian-űrtávcsőt is telepítik a Tiangong űrállomás közelébe, amely az amerikai Hubble-űrteleszkóp látómezejének 350-szeresével rendelkezhet majd. Peking prioritássá tette az űrállomását, ugyanis reményei szerint az válthatja fel a 2031-ben leállításra szánt Nemzetközi Űrállomást (ISS). Az ISS-ből egyébként 2011-ben kizárták Kínát, ugyanis az amerikai törvények tiltják, hogy az amerikai űrügynökség (NASA) adatokat osszon meg Pekinggel.
A kínai tervek szerint amíg az idén az űrállomásuk fejlesztése zajlik, addig 2025-re már aszteroidamintákat gyűjtenének be.
2030-ra a Marsra és a Jupiterre küldenének mintagyűjtő robotokat, illetve ugyanebben az évben küldenének asztronautákat a Holdra is.
A tervek szerint 2035-re fejlesztenék ki a SpaceX-éhez hasonló hordozórakétát, amely vissza tud térni a földfelszínre. 2040-re atommeghajtású űrsiklót készítenének és 2045-re vezető űrhatalommá lépnének elő.
A tervek elérése érdekében Peking dollármilliárdokat fektet projektjeibe. A Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint
a kínai űrprogramon több mint háromszázezren dolgoznak, tizennyolcszor többen, mint a NASA-nál.
A fejlesztéseket pedig 2016 óta magánbefektetők is támogatják, innen évente mintegy 1,5 milliárd dollár érkezik. Mindezek ellenére az űrkutatásra specializálódott Euroconsult kutatócég adatai szerint 2021-ben az Egyesült Államok csaknem 55 milliárd dollárt fektetett az űrkutatásba, míg Kína tízmilliárdot. A sorban következő Japán és Franciaország négy-négymilliárdot, míg az Európai Unió közösségi szinten 2,6 milliárd dollárt.
