Bosszúból ölhették meg Abe Sindzó volt japán miniszterelnököt

A merénylő neheztelt egy egyházi szervezetre, amellyel szerinte Abe Sindzó szoros kapcsolatokat ápolt.

Nara, 2022. július 10. Rendõr kíséri Jamagami Tecuját, Abe Sindzó volt japán kormányfõ merénylõjét a közép-japáni Narában 2022. július 10-én. A 41 éves férfi július 8-án, közelrõl, házilag készített fegyverrel hátulról lõtte le Abe Sindzót a Liberális Demokrata Párt választási kampányrendezvényén mondott beszéde közben Narában. MTI/AP/Kyodo News/Jokojama Dzsuntaro Fotó: Jokojama Dzsuntaro

Az egyház japán szervezete 1970-ben jött létre, s nem más szorgalmazta létrehozását, mint Abe Sindzó nagyapja, Kisi Nobuszuke. Nobuszuke politikai karrierje a XX. század elején kezdődött, volt többek közt kereskedelmi és iparügyi miniszter, egyik vezető döntéshozó a Japán által 1931-ben puccsal elfoglalt Mandzsúriában, a második világháború évei alatt pedig meghatározó szerepet vállalt a katonai kormányban. Tokió második világháborús kapitulációja után bebörtönözték, azonban szélsőséges, kommunistaellenes nézetei miatt az amerikaiak szoros szövetségese lett. 

Miután kiszabadult a fogságból, 1955-ben megalapította a Liberális Demokrata Pártot (LDP), amely azóta is az egyik meghatározó párt Japánban, s amelyben később unokája, Abe Sindzó is politizált.

Mivel szövetségesekre volt szüksége a kommunizmus elleni harcban, szinte válogatás nélkül fogott össze jobboldali, gyakran szélsőjobboldali szervezetekkel is, így vette fel a kapcsolatot az Egyesítés Egyházával is. 1970-ben aztán földet adományozott az egyház alapítójának, ekkor jött létre az UC japán szervezete.

Habár Abe Sindzó kapcsolata az egyházzal nem tiszta, nagyapja politikai örökségét sokszor méltatta, nézeteivel is egyetértett. Leginkább a két Korea egyesítésére irányuló törekvéseiről beszélt elismerően, az elmúlt években pedig az UC is ezt a feladatot tekintette legfőbb céljának. 

Az egyház hárít

Az Egyesítés Egyháza japán szervezetének elnöke, Tomihiro Tanaka is megszólalt az ügyben, azt állítja, Nobuszukénak nem volt köze az egyház japán térnyeréséhez. Tomihiro ugyanakkor azt is elmondta, hogy a merénylő anyja valóban regisztrált tagja volt az egyháznak, s 2002 környékén pénzügyi gondokkal is küszködött, azonban ennek okait az egyház és annak vezetősége nem tudta. Az elnök elmondása szerint zavarodottan áll a feltételezések előtt, miszerint az elkövető neheztelt az egyházra, azonban − mint mondta − ha ez így is volt, az még nem ok arra, hogy megöljön egy embert.

Nagy a különbség aközött, hogy valaki haraggal fordul szervezetünk felé, valamint aközött, hogy megölje Abe Sindzó volt miniszterelnököt. Érthetetlenül állunk az eset előtt. Teljes mértékben együtt fogunk működni a hatóságokkal annak érdekében, hogy kiderüljön, mi is állhat a merénylet hátterében

− fogalmazott Tomihiro.

Borítókép: Rendőr kíséri Jamagami Tecuját, Abe Sindzó volt japán kormányfő merénylőjét a közép-japán Narában 2022. július 10-én. (Fotó: MTI/AP/Kyodo News/Jokojama Dzsuntaro)