Nem azokkal kell foglalkozni, akik elmentek, hanem akik maradtak

Potápi Árpád János a XIX. Vajdasági Szabadegyetemen szólalt fel a külhoni magyarság jövőjéről.

A Vajdaságban él a hit

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: azért fontosak az olyan rendezvények, mint a nyári szabadegyetemek, mert ezek az események a fokmérői annak, milyen állapotban vagy egy közösség. – Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látható, hogy a vajdasági szabadegyetemen részt vevők száma és hangulata mindig leképezte azt, hogy a vajdasági magyarság milyen állapotban van – húzta alá. 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart Szabadkán, a párt székházában 2022. április 3-án, az előre hozott szerbiai parlamenti választások, valamint elnökválasztás napján. Fotó: Molnár Edvárd

– A nemzetpolitika építése szempontjából a szerbiai kormányalakítási tárgyalások is fontosak, hiszen ezek során a nemzetpolitikai prioritások is megjelenhetnek – magyarázta. A VMSZ elnöke szerint a mondás, amely szerint kicsi a bors, de erős, egyrészt egy ténymegállapítást tartalmaz, a második része viszont az önbizalomról, az önbecsülésről szól. Hozzátette: 

A Fidesz–KDNP vezette kormány azt a hitet erősítette meg a vajdasági magyarokban az utóbbi 12 évben, hogy egy nemzet vagyunk, erős nemzet vagyunk, 1100 éves nemzet vagyunk, keresztény nemzet vagyunk, olyan nemzet vagyunk, amelyik értéket jelent, amelyiknek különleges nyelve és hihetetlen irodalma van.

A mondás pontosan arról szól, amilyenek vagyunk, és amilyennek meg kell maradnunk: kicsi, de jól szervezett és erős közösségnek. A szerbiai választásokkal kapcsolatban kiemelte, a VMSZ a következő időszakban is a kormánykoalíció része kíván lenni, és államtitkári szinten szeretne részt venni a kormány munkájában.

Horvátországban is jó magyarnak lenni

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke rámutatott, olyan anyaországi támogatást kapott a horvátországi magyarság az utóbbi években, amely lehetővé tette, hogy fejlődni tudjon és megmaradjon. A támogatásnak köszönhetően már nemcsak a kulturális autonómiára vonatkozó fejlesztéseket tudják megvalósítani, hanem néhány éve a gazdaságfejlesztés is elindult. – Sikerült a HMDK prioritásai mögé beállítani az anyaországot, de az eredményeket látva az utóbbi négy-öt évben a hivatalos Zágráb is támogatja ezeket az elképzeléseket  – tette hozzá. 

Olyan helyzetet tudtunk teremteni, egy olyan intézményrendszert kialakítani, hogy jó magyarnak lenni Horvátországban

– szögezte le végül Jankovics Róbert.

Előrelépés Szlovéniában

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyar közösség helyzetét ismertetve kiemelte, a kisebbségi választói névjegyzéken ötezer szlovéniai magyar szerepel, és a közösségnek van kisebbségi önkormányzata is. A szlovén–magyar kapcsolatrendszer mindig is jól működött, de 2010 óta az anyaország még inkább a kisebb létszámú magyar közösségek felé fordult. Ezt követően pedig elindulhattak az intézményfejlesztések, majd a gazdaságfejlesztés is. – Sikerült meghonosítani azt az elképzelést, hogy a XXI. században az identitás megőrzését már nem lehet kizárólag a kultúrára építeni, hiszen a Muravidéken is vannak olyan lehetőségek, amelyeket ki lehet aknázni – közölte.

A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló magyar fiatalok, friss diplomások és fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezeteik tagjai, aktivistái. A rendezvény egy-egy napján átlagosan 150 hallgató vesz részt.

Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Kishegyesen, a XIX. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján (Forrás: Facebook)