Európa-szerte kormányzati instabilitást okoz a háború

Bulgáriában felbomlott, Szlovákiában felbomolhat a koalíció, Csehországban sok a háborúellenes szavazó.

Magyar Nemzet
2022. 09. 14. 11:44
PETKOV, Kiril
Szófia, 2022. június 22. Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a kisebbségi kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági szavazás után a szófiai parlamentben 2022. június 22-én. A bizalmatlansági indítványt 123 képviselõ támogatta 116 ellenében a 240 fõs törvényhozásban. A kormányválságot az idézte elõ, hogy június 8-án a koalícióból kilépett a Van Ilyen Nép (ITN) párt a pótköltségvetés, illetve a szomszédos Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdése körül kialakult viták miatt. MTI/EPA/Vaszil Donev Fotó: Vaszil Donev
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A háború és az elhibázott szankciópolitika következtében kibontakozó válság lassan egész Európában érezteti a hatását. Számos országban pedig a gazdasági nehézségeket politikai problémák is tetézik, elsősorban ott, ahol a többpárti koalíciók megosztottak a jelenlegi helyzetre adandó válaszok kérdésében. Egyesek mennének tovább a krízishez vezető úton, mások viszont már a válságtünetek enyhítésére koncentrálnának. Ennek eredménye azonban több országban is a koalíciók összeomlása lett, míg másutt az egyben maradt koalíciók ellenére is nő az elégedetlenség a kormányzat hajthatatlansága miatt – közölte a bolgár, cseh és szlovák belpolitikai válságról készült, szerdán közölt friss elemzésében a XXI. Század Intézet.

Mint írják, Bulgáriában a kormány már bele is bukott a háború következtében kibontakozó válságba.

A szocialisták az Ukrajna felé irányuló fegyverszállításokat ellenezték, a Szlavi Trifonov által vezetett populista Van Ilyen Nép (ITN) nevű formáció pedig a Gazprommal való szakítást nem nézte jó szemmel. Bulgária ugyanis megtagadta azt, hogy az orosz feltételeknek megfelelően a jövőben rubelben fizessen a gázvásárlásért, amiért az orosz gázvállalat be is szüntette a balkáni ország felé irányuló szállításokat. Miután az ITN ezt ellenezte, kilépett a koalícióból, a Kiril Petkov vezette kabinet így összeomlott. Az október 2-i választások így sorsdöntők lehetnek az ország szempontjából. Ha megismétlődik a tavalyi év koalícióalakítási válsága, az súlyos általános válságba taszíthatja az országot egy olyan helyzetben, amikor annak energetikai ellátása egyáltalán nem tűnik biztosítottnak.

Prágában nemrég – a szervezők szerint – százezer ember tiltakozott a szankciók negatív következményei, elsősorban a rezsiköltségek és fogyasztói árak növekedése ellen, de egyesek az ország EU-, illetve NATO-tagságának feladását is felvetették.

Bár a cseh kormányfő, Petr Fiala szerint csupán az orosz propaganda által megtévesztett emberekről van szó, a tüntetés szervezői pedig oroszbarát szélsőségesek, a tiltakozáson résztvevők magas száma aggasztó lehet a cseh kormány számára. Ősszel ugyanis Csehországban is választásokat tartanak: az önkormányzati képviselők mellett a szenátus képviselőinek egyharmadáról szavazhatnak a cseh polgárok. A cseh kormány az egyik leghangosabb támogatója az oroszellenes intézkedéseknek, emellett az első pillanattól aktívan támogatta az ukrán kormányt, jelentős fegyverszállítmányokat is küldve az országba.

A szlovák kormány – a bolgárhoz és a csehhez hasonlóan – élen járt Ukrajna támogatásában a szankciók és a fegyverszállítmányok terén is, az ország például átadta egyetlen Sz–300-as légvédelmi rendszerét is a szomszédos országnak.

A szankciópolitikából és a háborúból fakadó gazdasági és társadalmi problémák azonban Szlovákiát sem kerülték el, ez pedig végül politikai krízist is okozott.

Május végén ugyanis Igor Matovic pénzügyminiszter javaslatára a szlovák kormány egy lakossági támogatási csomagot fogadott el, amely az infláció negatív hatásait volna hivatott enyhíteni. A liberális kormánypártot, a SaS-t vezető Richard Sulík gazdasági miniszter azonban élesen bírálta a csomagot, nem csupán annak tartalma miatt, hanem azért is, mert – a SaS támogatása nélkül – a szélsőjobboldali ĽSNS támogatásával sikerült csak elfogadni a javaslatot. A koalíción belüli ellentéteket fokozta az uniós olajembargó kérdése is, ebben a témában Matovicék vádolták Sulíkot azzal, hogy nem alkudott ki elég jó feltételeket Szlovákia számára, Sulík azonban a miniszterelnökre, Eduard Hegerre hárította át a vádakat. A SaS a napokban ellenzékbe vonult. Ezzel a kormánykoalíció elvesztette többségét.

 

Borítókép: Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a szófiai parlamentben 2022. június 22-én (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.