A háború és az elhibázott szankciópolitika következtében kibontakozó válság lassan egész Európában érezteti a hatását. Számos országban pedig a gazdasági nehézségeket politikai problémák is tetézik, elsősorban ott, ahol a többpárti koalíciók megosztottak a jelenlegi helyzetre adandó válaszok kérdésében. Egyesek mennének tovább a krízishez vezető úton, mások viszont már a válságtünetek enyhítésére koncentrálnának. Ennek eredménye azonban több országban is a koalíciók összeomlása lett, míg másutt az egyben maradt koalíciók ellenére is nő az elégedetlenség a kormányzat hajthatatlansága miatt – közölte a bolgár, cseh és szlovák belpolitikai válságról készült, szerdán közölt friss elemzésében a XXI. Század Intézet.
Mint írják, Bulgáriában a kormány már bele is bukott a háború következtében kibontakozó válságba.
A szocialisták az Ukrajna felé irányuló fegyverszállításokat ellenezték, a Szlavi Trifonov által vezetett populista Van Ilyen Nép (ITN) nevű formáció pedig a Gazprommal való szakítást nem nézte jó szemmel. Bulgária ugyanis megtagadta azt, hogy az orosz feltételeknek megfelelően a jövőben rubelben fizessen a gázvásárlásért, amiért az orosz gázvállalat be is szüntette a balkáni ország felé irányuló szállításokat. Miután az ITN ezt ellenezte, kilépett a koalícióból, a Kiril Petkov vezette kabinet így összeomlott. Az október 2-i választások így sorsdöntők lehetnek az ország szempontjából. Ha megismétlődik a tavalyi év koalícióalakítási válsága, az súlyos általános válságba taszíthatja az országot egy olyan helyzetben, amikor annak energetikai ellátása egyáltalán nem tűnik biztosítottnak.
Prágában nemrég – a szervezők szerint – százezer ember tiltakozott a szankciók negatív következményei, elsősorban a rezsiköltségek és fogyasztói árak növekedése ellen, de egyesek az ország EU-, illetve NATO-tagságának feladását is felvetették.
Bár a cseh kormányfő, Petr Fiala szerint csupán az orosz propaganda által megtévesztett emberekről van szó, a tüntetés szervezői pedig oroszbarát szélsőségesek, a tiltakozáson résztvevők magas száma aggasztó lehet a cseh kormány számára. Ősszel ugyanis Csehországban is választásokat tartanak: az önkormányzati képviselők mellett a szenátus képviselőinek egyharmadáról szavazhatnak a cseh polgárok. A cseh kormány az egyik leghangosabb támogatója az oroszellenes intézkedéseknek, emellett az első pillanattól aktívan támogatta az ukrán kormányt, jelentős fegyverszállítmányokat is küldve az országba.
A szlovák kormány – a bolgárhoz és a csehhez hasonlóan – élen járt Ukrajna támogatásában a szankciók és a fegyverszállítmányok terén is, az ország például átadta egyetlen Sz–300-as légvédelmi rendszerét is a szomszédos országnak.
A szankciópolitikából és a háborúból fakadó gazdasági és társadalmi problémák azonban Szlovákiát sem kerülték el, ez pedig végül politikai krízist is okozott.
Május végén ugyanis Igor Matovic pénzügyminiszter javaslatára a szlovák kormány egy lakossági támogatási csomagot fogadott el, amely az infláció negatív hatásait volna hivatott enyhíteni. A liberális kormánypártot, a SaS-t vezető Richard Sulík gazdasági miniszter azonban élesen bírálta a csomagot, nem csupán annak tartalma miatt, hanem azért is, mert – a SaS támogatása nélkül – a szélsőjobboldali ĽSNS támogatásával sikerült csak elfogadni a javaslatot. A koalíción belüli ellentéteket fokozta az uniós olajembargó kérdése is, ebben a témában Matovicék vádolták Sulíkot azzal, hogy nem alkudott ki elég jó feltételeket Szlovákia számára, Sulík azonban a miniszterelnökre, Eduard Hegerre hárította át a vádakat. A SaS a napokban ellenzékbe vonult. Ezzel a kormánykoalíció elvesztette többségét.
Borítókép: Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a szófiai parlamentben 2022. június 22-én (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)
