A transznemű belga miniszterelnök-helyettes is részt vesz a betiltott belgrádi EuroPride-on
Belgium transznemű miniszterelnök-helyettese, Petra de Sutter képviseli majd a belgákat szeptember 13-án a Belgrádba tervezett EuroPride parádén. De Sutter részvételét annak ellenére erősítették meg, hogy a szerb kormány augusztus 27-én – elvileg – betiltotta a szeptember 12-e és 18-a között tervezett páneurópai rendezvényt, miután szerbek ezrei vonultak az utcára a szivárványos eseménysorozat ellen tiltakozva.
A nőgyógyászból miniszterelnök-helyettessé avanzsált transznemű politikus az EuroPride emberi jogi konferenciáját nyitja majd meg, valamint porondmesterként az ENSZ és az európai uniós intézmények képviselőivel folytat beszélgetést. A Brussels Times értesülései szerint De Sutter azt nyilatkozta, hogy azért vállalta el a szereplést és erősítette meg részvételi szándékát, hogy megmutassa, a társadalomnak nem szabad engednie az emberi jogok kérdésében, és nem is tehet embereket láthatatlanná, fogalmazott De Sutter. A politikus hétfőn a magyar LMBTQ-delegációval is találkozott, és erkölcsi támogatásáról biztosította a Budapest Pride szervezőit és résztvevőit.
Forrás: brusselstimes.com , twitter.com
Létszámhiánnyal küzd a svéd haderő
A svéd honvédségnek évek óta nem sikerül elegendő katonát toboroznia, jelenleg a létszámminimum negyede hiányzik. Az alulfinanszírozottság, a tisztázatlan gazdálkodás, a képzés és a felszerelés hiánya miatt idő előtt leszerelnek a katonák – állapította meg friss vizsgálatában a svéd országos számvevőszék, amely a 2016–2020 közötti időszakot vizsgálta.
A Svéd Fegyveres Erőknek az elmúlt években hozzávetőleg 15-20 százalékkal kevesebb hivatásos katonája és tengerésze volt a szükségesnél, és körülbelül ugyanennyien vannak hivatalosan felmentve a szolgálat alól. A számvevőszék megállapítása szerint ez jelentősen befolyásolná a védelmi képességet egy Svédország elleni esetleges támadás során.
A vizsgálat szerint a honvédség személyi ellátásának pénzügyi céljai elszakadtak a hadműveleti céloktól. Sok ezredben előnyben részesítették a hadköteleseket, ami azt jelentette, hogy az alkalmazottak gyengébb felszerelést és kevesebb hivatásos vezető tisztet kaptak, ami csökkentette képzési és fejlődési lehetőségeiket. Therese Fagerstedt, a honvédség kommunikációs osztályának munkatársa hangsúlyozza, hogy a jelentés hosszú időszakot ölel fel, és sok minden történt a vizsgált időszak, 2016–2020 óta. Ugyanakkor a cél az, hogy a szervezet megküzdjön azokkal a kihívásokkal, amelyeket eddig is ismertek, illetve amelyeket a jelentés feltárt.
Forrás: Svenska Dagbladet
Az ukrán miniszterelnök számszerűsítette a háború okozta károkat
Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal szerint országa gyors helyreállításhoz 17 milliárd dollárra van szükség, amelyből 3,4 milliárd dollárt Ukrajna már idén megkap. – Szeptember elejére a háború már 326 milliárd dollárnyi közvetlen veszteséget okozott Ukrajnában – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az EU és Ukrajna közötti társulási tanács nyolcadik ülésének eredményeit követően, szeptember 5-én, hétfőn.
– A Közösségek és Területek Fejlesztési Minisztériuma a Világbankkal közösen állapította meg az Oroszország által okozott 326 milliárd dolláros károkat. Vagyis ezek ma már bizonyított közvetlen veszteségek, fizikai veszteségek – jelentette ki Smihal Brüsszelben. Elmondása szerint ebből az összegből 105 milliárd dollár a különböző létesítmények helyreállításához és felújításához szükséges összeg. Smihal hozzátette továbbá, hogy a gyors helyreállításhoz 17 milliárd dollárra van szükség, amelyből 3,4 milliárd dollárt Ukrajna már idén megkap, a többit pedig majd 2023-ban.
A hírportál emlékeztet arra, hogy a miniszteri kabinet módszertant dolgozott ki a vállalkozások veszteségeinek felmérésére. Ezek a módszerek mind kártérítési kérelmek benyújtására, mind Oroszország elleni perek előkészítésére szolgálnak majd. Szeptember 5-én Denisz Smihal Brüsszelbe utazott, ahol az Európai Parlament elnökével Ukrajna katonai támogatásáról és az oroszellenes szankciókról tárgyalt. A miniszterelnök a közösségi oldalán emlékeztetett arra, hogy Ukrajna és az Európai Parlament együttműködésének prioritásai továbbra is a katonai segítségnyújtás, az oroszellenes szankciók megerősítése, valamint Ukrajna pénzügyi és humanitárius támogatása. – Ukrajna és az ukránok állnak az Európai Parlament figyelmének a középpontjában – tette hozzá Denisz Smihal.
Forrás: ua.korrespondent.net
Borítókép: Denisz Smihal ukrán miniszterelnök sajtóértekezletet tart az EU–Ukrajna Társulási Tanács nyolcadik ülését követően Brüsszelben 2022. szeptember 5-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
