Lapozó: Már a baszkok is megkezdték a nyelvi háborút Spanyolországban

Órákig szünetelhet télen az áramellátás a svéd háztartásokban · Mohamed próféta első feleségének a nevét is viseli ezentúl egy franciaországi utca · Több mint duplájára emelte a svéd jegybank az alapkamatot · A katalánok után a baszkok is megkezdték a nyelvi háborút.

Órákig szünetelhet télen az áramellátás a svéd háztartásokban, kártérítés nem lesz

Jelentősen megnőtt az áramkimaradások kockázata egyes svéd háztartásokban ezen a télen, különösen a Ringhals 4 atomreaktor nyári karbantartásának kényszerű, január végéig tartó meghosszabbítása miatt. Ezt maga a Svenska Kraftnät, a svéd hálózati szolgáltató közölte a múlt héten. A lehetséges kimaradások oka, hogy a belföldi áramtermelés, valamint az import összessége nem fogja fedezni a teljes országos energiaszükségletet. 

Emiatt arra kényszerülhetnek a szolgáltatók, hogy egyes régiókban időlegesen korlátozzák az áramszolgáltatást, elsősorban a lakosságnak. Ugyanakkor hiába nem lesz áram órákig egy adott háztartásban, kártérítésre csak akkor számíthatnak a családok, ha a szolgáltatás minimum 12 óra hosszat szünetel. A vonatkozó törvényben az is szerepel, hogy nem áll fenn kártérítési jog, ha a megszakítás üzembiztonsági okokból következik be. 

Szakértők szerint nem valószínű, hogy ezek a leállások elérik majd ezt az időhosszúságot, ugyanakkor néhány órás kimaradás is rendkívül hátrányosan érintheti a fogyasztókat. A háztartások leginkább akkor kaphatnak kártérítést, ha a szolgáltatás szünetelése elektronikai eszközök hibáját okozza, esetleg az áramhiány miatt tönkremegy valami, például az élelmiszer a mélyhűtőben, ám ezen károk biztosítási események, nem a szolgáltató felelőssége. 

Az áramkimaradások esélyét csökkenti az a tény, hogy az elmúlt időszakban valamelyest mérséklődött a villamosenergia-felhasználás. Az év első hónapjában mintegy 5,7 százalékkal kevesebb áramot fogyasztottak Dél-Svédországban, ahol a leginkább emelkedett az áram ára.

Forrás: Upsala Nya Tidningen, Dagens Industri

Mohamed próféta első feleségének a nevét is viseli ezentúl egy franciaországi utca 

Párizs egyik északi elővárosában, Stains-ben a Place aux femmes nőjogi szervezet bejelentette, hogy a kisváros egyik létező utcájának, a Rue de Pontoise-nak a nevét szimbolikus módon átkeresztelte, s így Mohamed próféta első feleségéről, s egyben az iszlám vallást elsőként felvevő nőről, Hadídzsa bint Huvajlidról nevezte el. A szervezet aktivistái az eredeti és hivatalos utcatábla fölé helyezték el Hadídzsa bint Huvajlid névtábláját rajta az indoklással: „Személye bátorít, erőt ad ahhoz, hogy napjaink társadalmában éljek. Ő volt Mohamed próféta első felesége, és a VII. század egyik nagy kereskedője. Az iszlám vallás gyakorló hívőjeként tanításai és az általa képviselt értékek nap mint nap inspirálnak, és arra késztetnek, hogy rendületlenül haladjak az előttem álló úton” – írják.

A szervezet által szimbolikusan átnevezett utca eredeti névadója a francia nemzeti örökség részeként nyilvántartott ókori település, Pontoise, amely ezen kívül Franciaország kulturális és történelmi városa címet is viseli.

Forrás: twitter.com

Több mint duplájára emelte a svéd jegybank az alapkamatot

Egy százalékkal, 1,75-re emelte a Riksbank az irányadó kamatot, mely harminc éve a legnagyobb, egy lépésben emelt növekmény. Idén ősszel további emelés is várható, hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján. „Az infláció túl magas és problémákat okoz a háztartásoknak és a vállalatoknak, ezért monetáris eszközökhöz kell nyúlnunk” – közölte a központi bank elnöke, Stefan Ingves. A közgazdászok jövő nyáron 3,5 százalékos irányadó kamatra számítanak.

„A Riksbank elkésett a bálról, így nem látta, hogy jön az infláció, ezért most kénytelen meghúzni a vészféket, és megpróbálni minél gyorsabban megállítani a vonatot. Talán egy kicsit túl hirtelen teszi ezt, és ez egyenesen ellentétes azzal, amit egy jegybanknak tennie kellene” – vélekedett a svéd köztévé gazdasági kommentátora, Alexander Norén. Alexandra Stråberg, a Länsförsäkringar biztosító és bank vezető közgazdásza szerint a gyenge svéd korona nagy valószínűséggel hozzájárult ahhoz, hogy egy egész százalékpontot emeljenek. A szakember szerint a rekordemelés kamatsokkot okoz, ami gyorsan le fogja törni az inflációt. A Riksbank legutóbb júniusban növelte az alapkamatot, akkor nulláról 0,75 százalékra, ami akkor 22 éves emelési csúcsot döntött meg.

Forrás: SVT

A katalánok után a baszkok is megkezdték a nyelvi háborút

A spanyolországi baszk régió kormánya aggódik a nyelvhasználók arányának visszaesése miatt, ezért egy új rendelet bevezetésén dolgoznak, mely a baszk nyelv közigazgatásban való használatát normalizálja. Az egyik módosítás a címkézést érinti. Az új előírások szerint a közintézmények feliratait baszk nyelven kell feltüntetni, ezen kívül mindenki önállóan dönthet arról, hogy ezt spanyolul is megteszi-e vagy sem. 

Ha valaki úgy dönt, hogy csak baszk nyelvet használ, akkor megfelelő piktogramokkal, grafikai elemekkel kell tisztázni az adott felirat jelentését. Ugyanezt megtehetik majd az állami iskolákban és kórházakban, illetve más közszolgálati intézményekben is abban az esetben, ha a baszk felirat írásmódja valamelyest hasonlít a spanyolhoz, vagyis kikövetkeztethető a jelentése. 

Az új rendelet határozottan kimondja, hogy minden közintézménynek és közigazgatási szervnek előnyben kell részesíteni a baszk nyelvet a spanyollal szemben. Az új előírások lehetővé teszik, hogy a különböző intézmények megállapodjanak abban, hogy a munkatársaikkal folytatott belső kommunikációt kizárólag baszkul folytatják le akár írásban, akár szóban. A különböző szervezetektől emellett azt várják, hogy készítsenek egy konkrét ötéves tervet a régió hivatalos nyelvének normalizálására. Baszkföld kormánya szerint a rendelet célja, hogy minőségi kétnyelvű szolgáltatást nyújtsanak az állampolgároknak.

Forrás: elindependiente.com

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)