Lapozó: Még minimum két hétig szivároghat a gáz a Balti-tengerbe

Megfagynak a vendégek a brüsszeli bárok és éttermek fűtetlen teraszain · Ukrajna felmondta a légi közlekedésről szóló megállapodást Szíriával · Marad a tizennyolc év a választói korhatár Spanyolországban · A dán miniszter szerint még minimum két hétig szivárog a gáz a Balti-tengerbe

Bornholm sziget, 2022. szeptember 27. A dán fegyveres erõk által közreadott kép a tenger felszínére törõ buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérõjû körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete elõtt 2022. szeptember 27-én. MTI/AP/Dán fegyveres erõk Fotó: Dán fegyveres erők

Megfagynak a vendégek a brüsszeli bárok és éttermek fűtetlen teraszain

Egyre több brüsszeli bár és étterem tulajdonosa dönt úgy, hogy – ellentétben a több évtizedes gyakorlattal – a továbbiakban nem fűti a teraszokat, hogy ezzel is csökkentse az energiára fordított kiadásokat. 

Damien Coens, egy brüsszeli bár tulajdonosa a belga RTL-nek elmondta, hogy egy év alatt 18 ezer euróról 45 ezer euróra, azaz több mint a duplájára nőtt a bár energiaszámlája, ezért a tulajdonos nem üzemelteti tovább a teraszra kihelyezett fűtőoszlopokat. 

„A teraszom kifűtése naponta kétszáz euróba kerül. Ha ezt kiiktatom, máris hatalmas megtakarítást érek el”– magyarázta. Azonban a jeges teraszok látogatottságának a csökkenése a vendéglátóhelyek forgalmának akár harmincszázalékos visszaeséséhez is vezethet. 

Az étteremtulajdonosok és a bérlők tanácstalanok az eluralkodó gazdasági problémák miatt. Ahhoz, hogy elkerülhessék a tisztességtelen versenyt, a belga kereskedők a szövetségi kormánytól azt várják, hogy tiltsa meg a kültéri teraszok fűtését, éppen úgy, ahogy Belgium déli szomszédja tette. Franciaországban ugyanis 2022 márciusa óta tilos a kávéházak, az éttermek és a bárok teraszainak fűtése. 

Forrás: rtl.be

Ukrajna felmondta a légi közlekedésről szóló megállapodást Szíriával

Az Ukrajna és Szíria közti légi közlekedésről szóló megállapodást 1993. április 2-án írták alá Kijevben. Most az ukrán miniszteri kabinet úgy döntött, megszünteti azt. A Miniszteri Kabinet legfelsőbb tanácsi képviselője, Tarasz Melnyicsuk számolt be arról, hogy a kormány felmondta a Szíriával kötött légi közlekedésről szóló együttműködési megállapodást. 

A hírportál emlékeztet arra, hogy június 30-án Ukrajna külügyminisztériuma bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Szíriával, miután Damaszkusz elismerte a Luganszki Népköztársaság függetlenségét. Válaszlépésként Szíria is megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával. 

Forrás: ua.korrespondent.net

Marad a tizennyolc év a választói korhatár Spanyolországban

Nem ment át a parlamenten a választói korhatár csökkentésére irányuló javaslat Spanyolországban. A republikánusok által előterjesztett intézkedést a szocialisták, a jobboldali Néppárt, valamint a jobbközép Ciudadanos is elutasította. 

A kormány koalíciós partnere, az Unidas Podemos ugyanakkor támogatta az elképzelést a többi nacionalista párttal együtt. A kezdeményezés védelméért felelős republikánus politikus, Marta Rosique haladásellenesnek bélyegezte azokat, akik ellenezték a reform végrehajtását, amire szerinte óriási szükség lenne. 

Úgy vélik, hogy a fiatalokat be kell vezetni a politikai élet középpontjába, elő kell segíteni aktívabb politikai részvételüket. Rosique a szocialistákat bírálta a leginkább, akik 2013-ban még nyitottak voltak a választójogi törvény átalakítására. 

Emlékeztetett mindenkit arra, hogy 16 évesen a spanyol fiatalok már munkát vállalhatnak és adóznak, ráadásul ettől a kortól szabadon házasságot köthetnek, így semmi értelme sincs annak, hogy a választójogot megvonják tőlük. 

A pártok egy része szerint a republikánusok csak saját választási érdekeikből fakadóan akarják megváltoztatni a választói korhatárt, ugyanis az segítséget jelentene nekik Katalónia élén abban az esetben, ha ismét kiírnák a népszavazást a Spanyolországtól való elszakadásra. 

Forrás: vozpopuli.com

A dán miniszter szerint még minimum két hétig szivárog a gáz a Balti-tengerbe

Jelenleg is szökik a gáz a Balti-tengeren található Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékekből. Azt egyelőre nem tudni, ki áll a gázszivárgást okozó robbantások hátterében. A dán védelmi miniszter, Morten Bødskov szerint nagyon nagy robbanás volt, így hetekbe kerülhet, amíg a szakemberek alaposan meg tudják vizsgálni a nyolcvan méter mélyen fekvő vezetéket. 

Legalább 14 napnak el kell telnie, hogy a nyomás olyannyira csökkenjen, hogy látni lehessen, milyen sérülések keletkeztek az infrastruktúrán. A miniszter arról is beszélt, hogy Koppenhága mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy kiderüljön, mi történt valójában a dán partok közelében. 

A miniszter azután beszélt a gázvezetékről, hogy szerda reggel találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral a védelmi szervezet brüsszeli központjában. – Jens Stoltenberg éppúgy aggódik emiatt, mint mi, itt Dániában – mondta el Bødskov, és hozzátette, a dán kormányt nem értesítették előre az esetleges robbanásról, miközben egyes hírek szerint a CIA figyelmeztette a német kormányt, hogy támadásra lehet számítani. 

Kedd késő esti koppenhágai sajtótájékoztatóján a dán miniszterelnök azt közölte, hogy kormánya álláspontja szerint szabotázs történt az Északi Áramlat gázvezetékkel. – Mostanra a hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. Nem baleset volt – mondta el Mette Frederiksen. 

Forrás: DR

Borítókép: Az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása (Fotó: MTI/AP/Dán fegyveres erők)