Lapozó: Párizs szigorítja a bevándorlási törvényt

Sztrájkolnak a francia légi irányítók · Ukrajna szerint Izjumban több lakost öltek meg az oroszok, mint Bucsában · Helsinki hatalmas rezsitámogatási csomagot jelentett be · Párizs szigorítja a bevándorlási törvényt

Párizs, 2022. szeptember 5. Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában, miután videókapcsolaton keresztül tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral az energiaválságról 2022. szeptember 5-én. Macron bejelentette, hogy Franciaország növeli a gázszállításait Németországnak, amely cserébe elektromos áramot szolgáltat, amennyiben az energiaválság miatt arra szükség lenne. MTI/EPA/AFP POOL/Ludovic Marin Fotó: Ludovic Marin

Sztrájkolnak a francia légi irányítók

Az európai légi közlekedésre is hatással lesz a francia légi irányítók péntekre bejelentett sztrájkja. A munkabeszüntetés szervezője a légiforgalmi irányítók országos szakszervezete, valamint a dolgozók, akik béremelést és az új munkatársak toborzásának felgyorsítását követelik a munkáltatótól. A légi irányítók sztrájkja az összes franciaországi repülőteret érinti. 

A sztrájkfelhívás után a polgári repülési főigazgatóság felszólította a francia és a nemzetközi légitársaságokat, hogy pénteki járataiknak legalább a felét töröljék. A kérésnek megfelelően az Air France a rövid és középtávú járatainak több mint a felét nem üzemelteti pénteken, ez hozzávetőleg négyszáz repülőgépét és azok utasait érinti. 

A fennmaradó, azaz a tervek szerint üzemeltetett jártatok utasainak az Air France ugyanakkor azt tanácsolja, hogy, ha tehetik, halasszák el az utazásukat, mert a francia repülőterek mindegyikén hatalmas késések és az utolsó pillanatban törölt járatok várhatók. Az Air France tengeren túli járatainak kilencven százaléka viszont továbbra is felszáll majd. A sztrájk hírére a fapados légitársaságok, a Transavia (Air France), az EasyJet, a Ryanair, a Wizzair, a Vueling és a Volotea is járattörlésekkel reagált. 

A munkabeszüntetés különösen rosszul érinti azokat a turistákat, akik kifejezetten erre a hétvégére utaztak volna Franciaországba, hogy részt vegyenek a nemzeti örökség napján. A kétnapos eseménysorozaton ugyanis az érdeklődők olyan különleges épületeket és helyszíneket látogathatnak meg Franciaország egész területén, amelyek az év többi napján nem állnak nyitva a nagyközönség előtt. 

Forrás: bfmtv.com

Ukrajna: Izjumban több lakost öltek meg az oroszok, mint Bucsában

Az Ukrán Védelmi Minisztérium híradása szerint Izjumban nagyobb a pusztítás mértéke és több a halálesetek száma, mint Mariupolban, Borodjankában és Bucsában. „Az orosz pusztítás során a harkivi Izjumban sokkal több kár keletkezett, mint Borodjanka városában, az áldozatok számát tekintve pedig a helyzet legalább két Bucsával hasonlítható össze” – jelentette be a Facebook-oldalán Olekszij Kopitko védelmi miniszter tanácsadója szeptember 15-én, csütörtökön. Szerinte az orosz megszállók több rakétát lőttek ki Izjumra, mint Mariupolra annak ellenére, hogy Izjum lakossága körülbelül tízszer kisebb.

„Vannak olyan többemeletes lakóházak, amelyekre szándékosan légibombákat dobtak le. Teljes lépcsőházak omlottak össze. Az eset több tucat halálos áldozatot követelt. Amint katonáink kissé keletebbre haladnak a fronton, hatalmas munka vár ránk: rögzíteni és kivizsgálni ezeket a háborús bűncselekményeket” – jegyezte meg a védelmi miniszter. Kopitko hozzátette, hogy Ukrajna elnökének Izjumban tett látogatása nagyon fontos gesztus, amely lehetővé teszi, hogy a figyelem Izjum városára összpontosuljon. A hírportál emlékeztet arra, hogy a harkivi régióban végrehajtott ellentámadás során az ukrán fegyveres erők több nagyvárost – Balaklia, Kupjansk és Izjum – szabadítottak fel. A régióban összesen több mint háromszáz települést sikerült visszafoglalni. 

Forrás: ua.korrespondent.net

Helsinki hatalmas rezsitámogatási csomagot jelentett be

Az őszi költségvetési tárgyalásokon a finn kormány mintegy háromszázmillió eurót különített el a villanyszámlák támogatására, amelynek része egy kétféle támogatási forma, valamint az áram áfájának egységes, 24-ről tíz százalékracsökkentése. Az egyik támogatás adójóváírás, a másik pedig közvetlen támogatás. A kormányzat számításai szerint az előbbit mintegy 350 ezer háztartás, míg az utóbbit százezer veheti majd igénybe. 

A finn közmédia értesülései szerint a négy-ötszáz eurós számlák feletti összeg akár hatvan-hetven százalékát is levonhatják majd az érintettek az adójukból. Az adókedvezmény januártól áprilisig lesz elérhető, és célcsoportja a házukat árammal fűtő, középosztálybeli családok. A villamosenergia-árak emelkedése következtében a támogatás másik formája az áramár-támogatás. Ezt azok kaphatják, akiknek villanyszámlája az ötszáz eurós határ alá esik, de így is jelentős terhet jelent számukra a megnövekedett kiadás. 

Ebben az esetben is hatvan-hetven százalék körüli támogatás lesz majd igényelhető. Az általános forgalmi adó decembertől áprilisig csökkenne. A támogatásokat kezelő szociális hatóságnak több mint száz embert kell felvennie, míg az adóhivatalnak körülbelül húszat, hogy el tudják végezni a megnövekedett munkát. 

Forrás: Yle

Párizs szigorítja a bevándorlási törvényt

Emmanuel Macron köztársasági elnök a franciaországi prefektusokkal tartott csütörtöki megbeszélésén bejelentette, hogy a francia kormány módosítja a köztársaság menedékjogról és bevándorlásról szóló törvényét. Az új javaslatokat tartalmazó tervezetet a francia kormány 2023 elején terjeszti a parlament elé. 

A köztársasági elnök Párizs jelenlegi bevándorlásügyi politikáját egyúttal abszurdnak nevezte, amely szerinte egyszerre hatástalan és embertelen. Macron kifejtette, hogy a jelenlegi francia törvény azért nevezhető hatástalannak, mert Franciaországba jóval több illegális migráns özönlik, mint a szomszédos országokba. 

Az így kialakult körülmények pedig azért embertelenek, mert a hatalmas migrációs nyomás miatt a beléptetési rendszer az érkezőket nem tudja megfelelően fogadni. Franciaország átlagon felüli vonzerejét Macron a migránsokkal túlságosan nagyvonalú pénzügyi, szociális és egészségügyi támogatási rendszerben látja.  Az elnök a már Franciaország területére érkezett migránsokkal kapcsolatban pedig kiemelte, hogy őket sokkal gyorsabban és hatékonyabban kell integrálni a társadalomba, elsősorban a nyelvtanulással, szakmai képzésekkel és a munkavállalással.

– Abszurd, hogy az érkezőket azokban a körzetekben helyezzük el, amelyek már egyébként is a legnagyobb társadalmi problémákkal küzdenek – fogalmazott Macron. Ezért az új törvénytervezet kilátásba helyezi az újonnan érkező migránsok egyenletes szétosztását Franciaország egész területén, különösen azokban a megyékben, ahol a lakosság létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent.

A köztársasági elnök Franciaország másik hatalmas problémájára is kitért: az illegális migránsok hazatoloncolására. Ezzel kapcsolatban a prefektusok előtt megígérte, hogy Párizs javítani fogja a kitoloncolási politika hatékonyságát. 

Forrás: lefigaro.fr

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában, miután videókapcsolaton keresztül tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral az energiaválságról 2022. szeptember 5-én (Fotó:MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin)