Nyelvi háború dúl Spanyolországban

Ezrek tüntettek Barcelonában a spanyol nyelvű oktatás visszaállításáért.

SPAIN-PROTEST Fotó: MARC ASENSIO

„Nyelvi elmerítés” –  két szó, ami miatt a Katalóniában tanuló gyerekek már csak suttogva és bujkálva mernek spanyolul megszólalni. Ez a katalán kormány oktatási módszere és egyben a jelenlegi legélesebb fegyvere, amit a Spanyolországtól való elszakadás jegyében vet be. Pere Aragonés republikánus elnök a többi függetlenségpárti erővel összefogva elfogadott egy törvényt, ami kimondja, hogy a régió oktatási rendszerében a katalán a közvetítő nyelv. Ezután az összes állami iskolát arra utasította, hogy szüntessék meg a spanyol nyelvű tanítást, és csak katalánul kommunikáljanak az intézmények falai között.

Mostanra olyan iskolák is lemondtak a spanyol nyelvű tanításról, amelyek eddig a politikai nyomás ellenére tiszteletben tartották az alkotmányban leírtakat és a tananyag minimum 25 százalékát spanyolul oktatták.

Hétvégén ezrek tüntettek Barcelonában, hogy követeljék a kétnyelvű oktatás visszaállítását és a katalán nyelvi diktatúra azonnali megszüntetését. Míg a rendőrség 2800 résztvevőről számolt be, addig a szervezők százezer fős tömegről beszéltek. A demonstráció mögött felsorakozott az összes jobboldali és jobbközép párt is. Cuca Gamarra, a Néppárt főtitkára elmondta: a katalán kormány üldöztetést és megbélyegzést hajt végre a régióban. A párt vezetője, Alberto Nunez Feijóo pedig közölte, hogy hatalomra kerülése esetén minden gyerek és szülő visszakapja a nyelvi jogokat. A Vox párt a miniszterelnököt vádolta cinkossággal a nyelvi háborúban, a Ciudadanos elnöke pedig a családokat méltatta, amelyek hajlandók bíróságra menni azért, hogy gyermekeik spanyol nyelven is tanulhassanak Katalóniában.

A demonstráció egyik főszereplője egy édesapa volt, aki a kétnyelvűségért vívott harc szimbólumává vált, miután feljelentette gyermeke iskoláját alkotmánysértésért. A férfi harminc függetlenségpárti szülővel szemben nyert pert, de az iskola többszöri bírósági felszólítás ellenére sem hajlandó spanyolul oktatni. A férfi ellen tüntetést is szerveztek, ahol Katalónia ellenségének kiáltották ki.

Katalónia az 1800-as évek vége óta próbál elszakadni Spanyolországtól. Legutóbb 2017-ben kiáltották ki egyoldalúan a függetlenséget. Bár az akkori elnök, Carles Puigdemont az akció után el tudta hagyni az országot, társait bebörtönözték. Utódja, Quim Torra nem sokáig küzdhetett az elszakadásért: megszegte a közintézményekre vonatkozó semlegességet, ezért eltiltották az elnöki poszttól. Helyét a republikánus Pere Aragonés vette át, aki a kritikák ellenére feltűnően sikeresen vezeti a régiót az elszakadás felé.

A többi függetlenedni vágyó párttal szemben a sietség és az erőszak helyett a fokozatosságra és a sokat bírált párbeszédre helyezi a hangsúlyt, ráadásul abban a szerencsés helyzetben van, hogy támogatása nélkül a Pedro Sánchez vezette baloldali kormány nem tudna átvinni a parlamenten olyan sarkalatos törvényeket, mint például az abortusz-, az eutanázia- vagy a transztörvény.

Aragonés támogatása azonban nem jár ingyen. Tavaly kiharcolta a Sánchez-kormánytól a 2017-es politikai foglyok szabadon engedését, majd idén elérte, hogy a miniszterelnök csendben nézze végig, ahogy eltünteti a katalán iskolákból az ország egyetlen közös nyelvét, a spanyolt. Sánchez azzal, hogy nem akadályozta meg a nyelvi elmerítést, sőt nyáron a katalán nyelv védelmére kelt, gyakorlatilag engedélyt adott az alkotmány megsértésére és felhatalmazta a regionális kormányt arra, hogy figyelmen kívül hagyja az elmarasztaló bírósági ítéleteket. A nyelvi háború ráadásul még közel sem ért véget. Katalónia új célja, hogy a spanyol szenátusban és az Európai Unió testületeiben is elismerjék a katalán nyelvet.

Borítókép: Tüntetés a spanyol nyelv visszaszorítása ellen Barcelonában (Fotó: AFP/Marc Asensio)