Hazugok és a „bucsai forgatókönyv” szerint készültek azok a vádak, amelyek szerint az orosz erők háborús bűncselekményt követtek el Izjumban – jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn.
Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint a bucsai. Ugyanannak a forgatókönyvnek az alapján alakul minden. Ez hazugság, természetesen meg fogjuk védeni az igazságot ezzel a történettel kapcsolatban
– mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök angol nyelvű videóüzenetben állította, hogy tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyei, az ukrán hadsereg által az orosz megszállás alól felszabadított Izjumban. Ígéretet tett rá, hogy a külföldi médiának is megmutatják a helyszínt.
Tavasszal hasonlóképpen, a Kijev megyei Bucsában elkövetett háborús bűncselekménnyel vádolták meg az orosz hadsereget. Az orosz védelmi minisztérium április 3-án elutasította Kijev vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. A tárca szerint az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen elhagyták települést, a bűncselekmények „bizonyítékai” pedig csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba.
Az orosz állami tévécsatornákon bemutatott felvételek és magyarázat szerint az Izjumnál a visszafoglalást követően feltárt sírokba áprilisban olyan – harcokban elesett – ukrán katonákat temetett el az orosz hadsereg, akik holttestének átvételét az ukrán kormány megtagadta.
A jelentések szerint a halottaktól azonosítás céljából DNS-mintát vettek, az elhantolást videóra rögzítették.
A donyecki hatóságok szerint hétfőn 13 civil, köztük két gyerek vesztette életét a város Bakui komisszárok terén található autóbusz-megállóban 155 milliméteres, NATO-szabványú ágyúkkal végrehajtott ukrán tüzérségi támadás következtében. További nyolc ember megsebesült. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője a támadást szándékosnak minősítette. Azt is mondta, hogy Limannál nehéz harci helyzet alakult ki, amelyet azonban kézben tartanak a fegyveres erők, máshol pedig a „népi milícia” egységei lassú előrenyomulást hajtanak végre.
Alekszandr Szaulenko, a Zaporizzsja megyei, orosz ellenőrzés alá került Bredjanszk polgármestere hazugságnak nevezte az ukrán médiatérben megjelent információt, miszerint a városvezetés evakuációra készül. Hétfőn a helyi hatóságok közleménye szerint moszkvai gyógykezelés után visszatért munkakörének ellátásához Herszon megye Moszkva-barát katonai-polgári közigazgatásának vezetője, Vlagyimir Szaldo. A Kommerszant című lap szerint nem kizárt, hogy a tisztségviselőt augusztus elején megpróbálták megmérgezni.
A Herszon megyei kahovkai vízi erőműre a helyi hatóságok szerint ukrán részről mintegy húsz rakétát lőttek ki, ezek többségét a légvédelem elfogta.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel a donyecki régióban az ukrán 53., 58. és 93. gépesített dandár állásaira mért csapást Toreck (Dzerzsinszk), Zajceve és Mikolajivka térségében, valamint a 80. ejtőernyős rohamdandáréra a Donyecki Népköztársaságban lévő Sziverszknél, több mint 200 ukrán katona halálát okozva és megsemmisítve 11 páncélozott járművet. A Herszon megyei Bilohiránál az ukrán 46. légi mozgékonysági dandár mintegy 15 katonát és három páncélost veszített, a Dnyipropetrovszk megyei Persotravnevénél pedig az 59. gépesített lövészdandárnak masszív tűzcsapás következtében több mint 30 katonája elesett és félszáznál több megsebesült a tájékoztatás szerint.
Konasenkov azt mondta, hogy Zaporizzsja megyében az ukrán 128. hegyi rohamandárra Dolinka mellett, a 102. területvédelmi dandárra Ribne mellett, valamint a Karpatszka Szics „nacionalista” zászlóaljra Zaporizzsja városban mért masszív tűzcsapások következtében több mint 70 katona esett el és négy páncélozott jármű vált üzemképtelenné.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint, rakéta- és tüzérségi csapatok hét ukrán vezetésipontot, 52 tüzérségi egységet, valamint 134 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Zaporizzsjában precíziós légicsapás megsemmisítette az Iszkra üzem műhelyeit, ahol amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőket szervizeltek. Az orosz légvédelem lelőtte az ukrán légierő egy Szu–25-ös repülőgépét, 14 drónt, két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, két Tocska–U ballisztikus rakétát, valamint 24 HIMARS- és Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 294 repülőgépet, 155 helikoptert, 1995 pilóta drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5028 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 839 rakéta-sorozatvetőt, 3401 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 5692 katonai járművet veszítettek.
A luhanszki legfelsőbb bíróság hétfőn hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélte Dmitrij Sabanovot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei missziója sztahanovi előretolt járőrbázisának biztonsági asszisztensét. A szakadár Luhanszki Népköztársaság állambiztonsági minisztériuma korábban közölte: dokumentumokat talált, amelyek bizonyítják, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziójának képviselője összejátszott az ukrán védelmi minisztériummal.
Oroszország kormánypártja, az Egységes Oroszország hétfőn kezdeményezte az illetékes szaktárcánál, hogy ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő diákok kaphassanak tanulmányi szabadságot.
Borítókép: Hullazsákot visznek az azonosítatlan áldozatok földi maradványait exhumáló csoport tagjai a kelet-ukrajnai Harkiv megyében levő Izjumnál 2022. szeptember 16-án, a tömegsír felfedezésének másnapján. Az ukrán hatóságok több mint 440 egyenként elásott holttestet hantoltak ki az orosz erőktől nemrégiben visszafoglalt város melletti erdőben (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk)
Orosz–ukrán háború
