Szijjártó Péter: Energetikai kérdésekben a magyar érdek az első

A miniszter a finn kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Európában drámai krízishelyzet alakult ki az energiaellátás területén, ami egészen addig fenn is fog maradni, amíg érvényben van az Oroszországgal szembeni szankciós rezsim.

A finn külügyminiszter Budapesten Fotó: Koszticsák Szilárd

– A magyar kormány kizárólag a magyar nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából tekint az energiaellátással kapcsolatos európai uniós javaslatokra, a megfogalmazott álláspontoknak nincs sem ukrán, sem orosz aspektusa – fogalmazott csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a finn kollégájával, Pekka Haavistóval közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón. A magyar tárcavezető hangsúlyozta, Finnország és Magyarország egyaránt az unió keleti határain fekszik: míg hazánknak Ukrajnával, addig Finnországnak Oroszországgal van közös határa, ezért különösen súlyosan érinti a magyarokat és a finneket is az ukrajnai háború, amelynek nyomán már 1,3 millió menekült érkezett Magyarországra. Mint mondta, Európában drámai krízishelyzet alakult ki az energiaellátás területén, ami egészen addig fenn is fog maradni, amíg érvényben van az Oroszországgal szembeni szankciós rezsim. 

Támogatunk minden olyan javaslatot, ami segít minket az energiaellátás biztosításában, és nem támogatunk egyetlen olyan javaslatot sem, amely nem segít minket ebben

– hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kitért arra is, hogy amikor az energiaellátás területén tett javaslatok kapcsán fogalmazzuk meg a véleményünket, abban kizárólag magyar nemzeti szempontot érvényesítünk. Annak nincsen sem ukrán, sem orosz aspektusa, kizárólag a magyar érdek számít. Szijjártó Péter üdvözölte továbbá a gázársapka bevezetésére vonatkozó javaslat visszavonását, mondván: az az orosz gázszállítások leállításával, ezáltal a magyar energiabiztonság derékba törésével járt volna. A többi friss brüsszeli javaslat kapcsán kiemelte: az energiafelhasználás visszaszorítását csak önkéntes alapon, az energetikai adókivetéseket pedig nemzeti keretekben támogatja a kormány.

Azt szeretnénk, ha csak olyan európai javaslatok születnének, amelyek valójában fizikai, ténybeli, nem valamiféle politikai vagy ideológiai kérdésként kezelik az energiaellátást

– szögezte le.

A miniszter ezt követően a kétoldalú finn–magyar kapcsolatokat méltatta, az ENSZ szervezeteiben folytatott együttműködést, a tavaly 650 millió eurós értéket elérő kereskedelmi forgalom további növekedését, illetve azt, hogy mintegy hetven finn vállalat több mint ötezer embernek ad munkát hazánkban.

Sanna Marin finn miniszterelnök egyébként kedden arról beszélt a strasbourgi plenáris ülésen mondott beszédében, hogy Helsinki további, az eddigieknél keményebb szankciók bevezetését tartja indokoltnak Moszkvával szemben. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva ezzel kapcsolatban Pekka Haavisto elmondta: Finnország már felfüggesztette az orosz fosszilis energiahordozók importját, amelynek kérdése várhatóan még az Európai Unióban is terítékre kerül a közeljövőben, de Helsinkit az oroszoknak kiadott turistavízumok problémája is aggasztja. Mint mondta, Oroszország szomszédjaként azt tapasztalják, hogy az orosz állampolgárok vízumigényeit rendre teljesítik Európában, miközben a helsinki repülőtér az, ahová az oroszok megérkeznek, mielőtt tovább utaznak az európai schengeni térség más országaiba. Hozzátette: Helsinki azt szeretné elérni, hogy más európai országoknál is csökkenjen az orosz állampolgároknak kiállított turistavízumok száma, vagyis korlátozások lépjenek életbe.

Fókuszban az amerikai–magyar kapcsolatok

A Magyar Nemzet kérdésére Szijjártó Péter kitért továbbá arra is, hogy szerdán nagyon kellemes, másfél órás informális beszélgetést folytatott az új amerikai nagykövettel. Mint mondta, a találkozó során nem az volt a célkitűzés, hogy az egyes esetekben meglévő nézetkülönbségeket feloldjuk. 

– Ennél szerényebb célkitűzésünk volt, mégpedig annak felmérése, hogy számíthatunk-e egymásra száz százalékig a magyar–amerikai kapcsolatok javítására irányuló törekvésekben. Az én elkötelezettségem nyilvánvaló, a találkozó pedig arról is meggyőzött, hogy ez az eltökéltség megvan David Pressman amerikai nagykövetben is. Úgy hiszem tehát, hogy személyes akadálya a kétoldalú kapcsolatok javításának az elkövetkezendő időszakban nem lesz, a személyes elkötelezettség mindkettőnk részéről ott van – fogalmazott Szijjártó Péter.

A tárcavezető a paksi bővítésről szólva újságírói kérdésre hangsúlyozta, hogy az EU világosan kimondta: a nukleáris energia békés célú felhasználása nem esik semmilyen korlátozás alá. – Látjuk, hogy vannak mindenfajta törekvések, hogy kis botokat dugjanak a küllők közé, de aki a magyarországi nukleáris beruházást hátráltatja, az szembemegy az európai szabályokkal, és megsérti a mi nemzeti szuverenitásunkat is – figyelmeztetett.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Pekka Haavisto finn külügyminiszter (b) a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Budapesten 2022. szeptember 15-én (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)